A Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség kezdeményezőként csatlakozott ahhoz az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesnek címzett kérelemhez, melyben annak kivizsgálását kérjük, hogy a Kormány vízüggyel kapcsolatos döntése - azaz hogy az egyik legfontosabb környezeti elem és természeti erőforrás felügyelete kikerül a környezetügyért felelős tárca hatásköréből - sérti-e az Alaptörvényben, illetve az európai uniós és magyar jogszabályokban foglalt egészséges környezethez való joghoz kapcsolódó rendelkezéseket és a jövő nemzedékek érdekeit.

Győrszemerei, rábapatonai és tényői fiataloknak tartottunk képzést a környezetvédelem jegyében Tényőn. Az élménypedagógiára épített foglalkozásokon a fiatalok játszva ismerkedhettek meg korunk környezeti problémáival és a helyi megoldási lehetőségekkel.

A 2014 és 2020 közötti időszak európai uniós forrásainak felhasználásához kapcsolódó Partnerségi Megállapodás és az annak keretén belül tervezett Operatív Programok megalapozásához, vagy legalábbis a megalapozás megalapozásához futószalagon készülnek a szakpolitikai stratégiák, köztük a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. A véleményezésre megkapott dokumentumon sajnos látszik, hogy egyes részei sietve készültek, és ugyan több előremutató kezdeményezés is található benne, összességében várhatóan mégsem tudja majd azt a célt elérni, melyet önmaga számára megfogalmaz, miszerint a 2007-2013 közötti programtól eltérően jelen Stratégiának nem követnie kell a források felhasználását, hanem megalapozni azokat.

A közelmúltban Nagykanizsán egy kétnapos rendezvénnyel zárult a Millenniumi Fejlesztési Célokat (Millennium Development Goals – MDG) középpontba helyező uniós projekt, melynek partnerei között volt Bonn, Oxford, Potsdam, Villach és a házigazda Nagykanizsa városai mellett a Reflex Környezetvédő Egyesület és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség is.