Az alábbi levélben szeretnénk felhívni figyelmét az éghajlatvédelmi törvény eddigi történetére és néhány összefüggésére. A tervezetet reményeink szerint az új Parlament munkarendjébe veszi majd. Ritkán tapasztalt társadalmi egyetértés kísérte a magyar éghajlatvédelmi törvénytervezet előkészítését már a kezdetektől. Az új parlamenti ciklus kezdetén szeretnénk bemutatni, hogyan jutott el ez a civil kezdeményezés a Országházig, milyen támogatást élvezett és miért gondoljuk, hogy fontos hazánk számára az elfogadása. Bár a törvény első körben nem került elfogadásra, a körülötte kialakult vita tanulsággal szolgál hazánk jövője tekintetében.

 

A törvényalkotást célzó társadalmi kampányt 2008 őszén indította el a Magyar Természetvédők Szövetsége és 10 regionális környezetvédelmi szervezet. A kezdeményezést elejétől kezdve támogatta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, sőt egyik kiemelt tematikus programjává tette, ami nagy lendületet adott mind a megismertetés, mind a szakmai egyeztetések területén. A társadalmi kampány keretében 2010 februárjáig  525, különböző területeken működő civil szervezet állt támogatóként a törvénytervezet mellé, felismerve azt, hogy annak tartalma nem csak környezetvédelmi ügyeket érint. Társadalmi, környezeti és gazdasági problémáink közös gyökerűek, ennek felismerése a hatásos megoldások kidolgozásának egyik első lépése. A javaslat meglehetősen nagy és támogató média nyilvánosságot kapott, feltehetően a média képviselői is felismerték a benne rejlő lehetőségeket. A tervezetet a benyújtása folyamán és a februári parlamenti vita során támogatták a politikai pártok és a szakbizottságok is, majd néhány módosító javaslat állta útját az előző parlamenti ciklus utolsó napján történő elfogadásnak.   

Az éghajlatvédelmi törvény a neve ellenére nem egyszerűen környezetpolitikai eszköz. A tervezet képes Magyarországon a fosszilis energiahordozók felhasználásának jelenlegi szerkezetét megváltoztatni, ezáltal az országot egy kevésbé kiszolgáltatott, gazdaságilag hosszú távon is versenyképes pályára állítani. Bár hatása tekintetében valóban éghajlatvédelmi célokat szolgál, számunkra nem ez az igazi jelentősége.
Segítségével hosszú távon átalakíthatjuk, modernizálhatjuk gazdaságszerkezetünket, életmódunkat, fogyasztási szokásainkat és termelési rendszereinket. Megfelelő teret ad az innovációnak és kihasználja a hatékonyságban rejlő lehetőségeinket.

Fontos, hogy a törvénytervezet gazdaságélénkítő hatásait minden szektor felismerje, és a félreértések elkerülése érdekében további széleskörű egyeztetésekre nyíljon lehetőség.
Az éghajlatvédelmi törvénytervezet összhangban van az EU klímapolitikájával és az EU kibocsátás-kereskedelmi (ETS) rendszerrel. A hazánkban megtakarított kibocsátások által duplán nyerhetünk, hiszen itthon egyfelől csökkenne fosszilis energiahordozókra fordítandó költség, másfelől a csökkentett kibocsátás után megmaradt jogok eladhatóak a nemzetközi kibocsátás kereskedelemben, amiből garantált kibocsátás-csökkentő, klímavédelmi célok támogathatóak. A javaslatban szereplő logika mentén csökkenthetjük az ETS szektoron kívüli, nagy energiahatékonysági tartalékokkal rendelkező szektorokban fosszilis erőforrás felhasználásunkat, ezáltal hosszú távon enyhíthetjük a lakosságra nehezedő anyagi terheket.


Ehhez a tervezet jelentős forrásokat irányoz elő egy visszatérülő alap formájában, amely a lakosság, intézmények és vállalatok számára kamatmentesen, kezdőtőke nélkül hozzáférhetővé teszi az energiatakarékossági-hatékonysági és megújuló beruházásokat. Az Alapot az induláskor főként kvótabevételek töltik fel, majd működése során hamar önfenntartóvá válik a beruházások miatti megtakarításokból származó garantált visszafizetések révén. Az újszerű érdekeltség korábban nem tapasztalt lendületet adhat az innovációnak, a hatékonyságnövelésnek, a régi termelői-fogyasztói szerkezetek átalakításának és a megújuló energiaforrások hasznosításának. Ez a keresletnövekedés a kutatások szerint csak az építőiparban 40 000 új, zöld munkahelyet hozhat létre. Mindez fokozatosan történik meg, a lényeg, hogy az ösztönzés a helyes irányba terelje mind a lakosság, mind a gazdasági szereplők gondolkodását, törekvéseit.   

A javaslatban szereplő 40%-os kibocsátás csökkentés az 1990-es bázisévhez képest 2020-ig túlzottnak tűnhet, ám ha figyelembe vesszük, hogy közben 30%-os csökkenés egyébként is lezajlott hazánkban, akkor nyilvánvaló, hogy csupán 10%-os csökkentésről beszélünk, melyet nyugodtan nevezhetünk 10%-os hatékonyság növekedésnek is.
A fejlett országok, köztük a meghatározó EU tagállamok már jó ideje részben a hatékonyság növelésre alapozzák hosszú távú versenyképességüket, felismerve, hogy az erőforrások korlátossága miatt egyre inkább a hatékonyság fogja eldönteni egy-egy nemzetgazdaság jövőjét.  Fontos, hogy a gazdasági érdekcsoportok is hazánk hosszú távú versenyképessége mellett szavazzanak.

Bárhogyan is alakul Földünk éghajlata, az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, a hatékony felhasználás minden gazdaság és háztartás számára előnyös stratégia. A válságok egyik tanulsága is az, hogy az az ország kerül lépéselőnybe, amely idejében elkezdi átalakítani gazdaságszerkezetét a kevésbé energia intenzív, alacsony fosszilis energia felhasználású irányba. Az éghajlatvédelmi törvény ismételt benyújtása esetén elsősorban ezt érdemes szem előtt tartania minden döntéshozónak.

Köszönjük megtisztelő figyelmét, bízunk a további kapcsolattartás lehetőségében, a felelős döntésekhez pedig bölcs belátást kívánunk!

 

Farkas István,
ügyvezető elnök
Magyar Természetvédők Szövetsége
www.klimatorveny.hu

Budapest 2010.06.28.

You have no rights to post comments

Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség

H-9024 Győr, Bartók Béla u.7.

Tel / Fax: +36 96 316 192

eghajlatvedelmiszovetseg@gmail.com

Amennyiben módjában áll, kérjük

támogassa szövetségünk éghajlatvédelmi programjait

adományaival, illetve a személyi

jövedelemadó 1 százalékának

felajánlásával!

Számlaszámunk: 10400511-50515756-89561009

Adószámunk: 18989061-1-08

Keresés

Civil tagszervezetek

 

 

 

  

 

 

  

 

Tagtelepülések

  

  

  

 

 

 

Pártoló tagtelepülések