Napjainkban, huszonöt évvel a csernobili katasztrófa, nyolc évvel a szerencsés kimenetelű súlyos paksi üzemzavar és a hét hete bekövetkezett – ma még megjósolhatatlan következményekkel járó – fukusimai baleset után a világ sok országában újraértelmezik az energetika kérdéseit.

Itt az ideje, hogy Magyarországon is gyökeresen átértékeljük hozzáállásunkat az atomenergiához, illetve az energiatermeléshez és -fogyasztáshoz. Fel kell ismernünk: az energiapolitika ügye nem választható szét az értékrendszer, tudatosság, társadalmi felelősség, illetve a termelés és fogyasztás általános kérdéseitől. Alapvető társadalmi változásra van szükség, amely meghaladja a jelenlegi fogyasztói társadalmat. Fenntarthatóságot szolgáló termelési és fogyasztói szerkezetet kell kialakítani, amely körfolyamatokon alapul, és amelyben a kevéssé anyag- és energiaigényes szolgáltatások dominálnak.

Ennek érdekében alulírott civil szervezetek a következő javaslatokat fogalmazzuk meg az energiapolitikát illetően:

1. Magyarországnak célul kell kitűznie az össztársadalmi energiafelhasználás csökkentését. Tudomásul kell vennünk, hogy minden energiatermelési és -fogyasztási tevékenység környezethasználattal jár, ezért a Föld erőforrásait már ma túlhasználó társadalmunkban az energiapolitika megalkotásának folyamatában nem az igényekből, hanem a lehetőségekből, az ökológiai korlátokból kell kiindulnunk. Az energiafelhasználás csökkentéséhez hatékony gazdasági eszközökre van szükség, amelyek a társadalmi igazságosság figyelembevételével szabályozzák az energiafelhasználást, és a nemzetgazdaságot a takarékosság, a hatékonyság és a megújuló energiák irányába terelik.

2. Az elfogadhatatlan társadalmi kockázatok és a jövő nemzedékekre háruló terhek miatt el kell vetni az atomenergia használatát. Újabb atomerőművek létesítése, valamint a meglevők bővítése nem támogatható a biztonsági kockázatok, a hulladékkezelés megoldatlansága, de már csak a teljes életciklusra kiterjedő költséghatékonysági szempontok miatt sem. Megkérdőjelezzük a jelenleg működő paksi blokkok élettartam-hosszabbítását. Mielőbb szükség van független, átlátható nemzetközi felülvizsgálatra, akár a tervezett stressz teszten felül is. Az esetleges élettartam-hosszabbításról szóló döntéseket teljes társadalmi nyilvánosság mellett, civil szervezetek által delegált szakértők bevonásával, a biztonsági szempontok elsőbbségével kell meghozni, blokkonként, csak arra az időtartamra, amelyre szavatolható a biztonságos működés az egyes blokkok sajátosságait figyelembe véve.

3. Magyarország nem maradhat a fosszilis korszakban, a fenntartható energiagazdaság építőköveire, köztük a megújuló energiákra kell alapozni jövőnket. Az energiafüggőség, az éghajlatváltozás, illetve fosszilis erőforrások fogyása és drágulása miatt ütemezetten csökkenteni kell a fosszilis energia felhasználását úgy, hogy 2020-ra elérjük a 6 tonna/év/fő, 2050-re – a természetes úton elnyelhető – 2 tonna/év/fő szén-dioxid-egyenérték kibocsátási célt. Az atomenergia és a fosszilis erőforrások kiváltása az energiafelhasználás csökkentése mellett a megújuló energiák térnyerésén alapulhat. Amennyiben a kormány jelenlegi céljai valósulnak meg, a megújuló energiáknak sem technikailag, sem finanszírozási szempontból nem lesz lehetőségük nagymértékben elterjedni. Főként a nap, szél és geotermikus energiák használatát kell ösztönözni, régiós és akár határkeresztező okos hálózatok, fogyasztó oldali szabályozás, valamint decentralizált, kapcsoltan hőt és áramot termelő minierőművekkel működő, energetikailag önellátó közösségek kialakítása mellett. A biomasszára elsősorban mint az élet hordozójára kell tekinteni, ezért az élő biomassza energetikai felhasználásának növelését nem támogatjuk. A hulladék biomassza energetikai felhasználásának növelésére látunk esélyt.

Környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból is különösen hátrányos az agroüzemanyagok előállítása és felhasználása. A biomasszát legfeljebb a kisléptékű helyi energiaellátásra szabad alkalmazni, különös tekintettel a biogázra. Haladéktalanul fel kell számolni a fosszilis erőforrások, az atomenergia és az agroüzemanyagok állami támogatásának minden formáját. A használókkal meg kell fizettetni az energiafelhasználás minden költségét, beleértve a környezeti és egészségi károk költségeit is. A lakosság alacsony jövedelmű rétegeit nem az alacsony energiaárral, hanem más módon, például energiatakarékossági és hatékonysági ösztönzőkkel kell támogatni.

4. Az energiafelhasználás csökkentésének legnagyobb hazai potenciálja az épületenergetikában és a közlekedésben van. Az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb gazdasági ösztönzőkkel kell a szabályozásnak és támogatásoknak elősegíteniük a lakó- és középületek energiahatékonysági átalakítását. Gazdasági és társadalmi szerkezeti átalakításokkal a személy- és teherszállítási igény csökkenthető, illetve a környezetbarát módokra terelhető.

5. Érdemi segítséget kell nyújtani a lakosságnak és a közösségeknek az életmódváltás megvalósításához. Szükség van szemléletformáló programok, tanácsadó hálózatok indítására, amelyek konkrét napi segítséget adnak a fenntarthatóság összefüggései megértéséhez, a környezeti és energiatudatosság elsajátításához, illetve a szükséges beruházások hatékony megvalósításához.

6. Új szemléletű energiapolitikát! A fenti szempontoknak megfelelően a kormányzatnak a társadalom széles körű bevonásával újra kell gondolnia a készülő energiastratégiát, forgatókönyveket készítve az atom- és fosszilis energia nélküli korszakra. Civil szervezeteink ezen új szakpolitika kialakításához és megvalósításához felajánlják szakmai és közösségi munkájukat.

Minél előbb szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy nem létezik a „bölcsek köve”, az olcsó, biztonságos és tiszta energia, amely segítségével a végtelenségig fokozhatjuk fogyasztásunkat egy véges Földön. Át kell alakítanunk életmódunkat: az anyagelvű növekedési eszmény helyett a „kevesebből jobbat” társadalmába kell lépnünk. Nem kell aszkétáknak lennünk, de mérsékelnünk kell az energiahasználatot. Rá kell ébrednünk: az egyéni és társadalmi boldogulásunk igazi alapja nem az anyagi fogyasztás, hanem természeti, lelki és közösségi értékeink megélése. Mindenekelőtt tudásunk gyarapítására, egészségünk javítására és közösségeink, erkölcsünk jobbá tételére van szükség.

 

Kelt Budapesten, 2011. április 26-án, a csernobili katasztrófa 25. évfordulóján

Kezdeményezők:

E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Greenpeace Magyarország

Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló)

Levegő Munkacsoport

Magyar Természetvédők Szövetsége

Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért

Reflex Környezetvédő Egyesület

Védegylet Egyesület

Zöld Kapcsolat Egyesület

Csatlakozók (128 civilszervezet):

"Szentandrás" Galgamenti Népfőiskola Alapítványa

"Thézeusz" Tudománnyal a Veszélyhelyzetek Megelőzéséért Közhasznú Alapítvány

Ákombákom Közhasznú Egyesület

Alpokalja Zöldek Közhasznú Egyesület

Aranygombos Többcélú Közhasznú Egyesület

Barangolók Természetbarát Sportegyesület

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Baranyai Emberekért Szövetség

Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság

Békés Megyei Nyugdíjas Egyesületek Szövetsége

Beklen a Nagykunsági Civil Társadalomért Alapítvány

Beregi Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Beretzk Péter Természetvédelmi Klub

Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület

Bódva-völgyi Tömegsport Egyesület

Bokortanyák Lakosságáért Egyesület

Budapesti Szociális Forrásközpont

CEEweb a Biológiai Sokféleségért

Civil Kontroll Egyesület

Csalán Egyesület

CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Csermely Környezetvédelmi Egyesület

Deák tér Fórum Városvédő Közhasznú Egyesület, Sopron

Debreceni Lycium Kör

Domberdő Természetvédelmi Egyesület

Dráva Szövetség

Egészséges Palotáért Egyesület

Együtt a Zöldebb Környezetért (Ezek)

Életfa Környezetvédő Szövetség

Életharmónia Alapítvány

Élhető Bátaszékért Egyesület

EMBER Mozgáskorlátozottak Érdekvédelmi és Rehabilitációs Egyesülete

Energia és Környezet Alapítvány

Építők Természetbarát Sportegyesület

Erzsébetvárosi Társasházak Közösségeinek és Képviselőinek Érdekvédelmi Egyesülete (ETKE)

Észak-alföldi Teleházak Regionális Közhasznú Eegyesülete

Esztergomi Környezetkultúra Egyesület

Fauna Alapítvány

Felpécért Alapítvány

Felső-Tisza Alapítvány

Fenntarthatóság Felé Egyesület

Független Ökológiai Központ (FÖK)

Fűvészkert Társaság Természetvédelmi Egyesület

Gaja Környezetvédő Egyesület

GATE Zöld Klub Egyesület

Gömöri Környezet- és Tájfejlesztő Egyesület

GreenDependent Fenntartható Megoldások Egyesülete

Győri Civil Családok Egyesülete

Gyűrűfű Egyesület

Hajdúhadházi Vizitúrázók Alapítványa

HÁROFIT Közhasznú Egyesület

Herman Ottó Természetvédő Kör

Hidra Természetvédelmi és Ifjúsági Egyesület

Holisztika Egyesület

Holocén Természetvédelmi Egyesület

Ifjú Botanikusok Baráti Köre

Impulzus Egyesület

Inspi-Ráció Egyesület

Istenkúti Közösségért Egyesület

Kálvária Polgárőr Egyesület

Kárpátokért Nemzetközi Környezetvédelmi Közhasznú Egyesület

Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület

KELE Természetbarát és Szabadidősport Egyesület

Kerekerdő Alapítvány

Keresztúri Társas Kör Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület

Kis Túr Természetvédelmi Közhasznú Egyesület

Kolping Egyesület

Komádi Civilek

Könyvvel Anyanyelvünkért Alapítvány

KÖRLÁNC Szegedi Munkacsoport

Közép- magyarországi Zöld Kör

Közös Sors Egyesület

Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége (LAKSZ)

Lippói Magyar-Német Kulturális Egyesület

Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány

Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület

Magyar Passzívház Szövetség Egyesület (MAPASZ)

Magyarok Szövetsége Környezetvédelmi Tagozat

Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány

Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre

Mária Temploma Egyház

Martinus Vallási és Kulturális Egyesület

Mecsek Egyesület

Mi Magunk-Saját magunkért Egyesület

Minerva Könyvtár Egyesület

Mozgalom az Egészséges Város Környezetéért

Napóra Klub

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

Nők a Balatonért Egyesület

Ópályiak Baráti Köre Egyesület

Öko-Jász Környezetvédelmi, Környezetgazdálkodási, Kulturális és Turisztikai Egyesület

Ökológiai Stúdió Alapítvány

Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért

Ökoszolgálat Alapítvány

Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület

Pécsi Zöld Kör Egyesület

Pro Natura St.Gotthard (PRONAS) Civil Összefogás Egyesület

Pulzus Alapítvány

Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület

Siroki Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület

Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány

Szebb Környezetünkért Egyesület Pilisvörösvár

SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület

Szindikátus Egyesület

Szombathelyi Civil Kerekasztal

Szombathelyi Szépítő Egyesület

Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület

Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért

TerepSzemle Stúdió Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Kulturális Közhasznú Egyesület

Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete

Természetbarát Diákkör Vásárosnamény

Testvérvárosi Egyesület

Thuri Farkas Pál Alapítvány

Tisza Klub

Tiszateleki Vadvirág Egyesület

Változó Világért Alapítvány

Vas Megyei Szív Egyesület Szombathely

Y's Men Klub Egyesület

Zagyva-mente Környezet- és Természetvédő Egyesület

Zöld Akció Egyesület

Zöld Fiatalok Egyesület

Zöld Forrás Egyesület (ZÖFE)

Zöld Kerék Alapítvány

Zöld Kör (Hajdúböszörmény)

Zöld Nők

Zöldgömb Sport Klub

Zöldtárs Alapítvány

Zöldtetőépítők Országos Szövetsége (ZEOSZ)

 

You have no rights to post comments

Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség

H-9024 Győr, Bartók Béla u.7.

Tel / Fax: +36 96 316 192

eghajlatvedelmiszovetseg@gmail.com

Amennyiben módjában áll, kérjük

támogassa szövetségünk éghajlatvédelmi programjait

adományaival, illetve a személyi

jövedelemadó 1 százalékának

felajánlásával!

Számlaszámunk: 10400511-50515756-89561009

Adószámunk: 18989061-1-08

Keresés

Civil tagszervezetek

 

 

 

  

 

 

  

Tagtelepülések

  

  

  

 

 

Pártoló tagtelepülések