Az osztrák példa

Ausztriai tanulmányúton vett részt október 5. és 8. között a Reflex Környezetvédő Egyesület kis csapata (Lajtmann Csaba, Németh Veronika, Tóth Szabina, Vass Gergely). A tanulmányúton az osztrák klímaszövetség (Klimabündnis) munkájába pillanthattunk be, s a három nap alatt a gyakorlatban is láthattuk, miképp dolgoznak partnereink az éghajlatvédelem és a klímaigazságosság érdekében.

A program meglehetősen feszített tempójú volt, így bécsi megérkezésünk után azonnal vonatra szálltunk és elindultunk Linz-be, ahol is – miután meglátogattuk a Klimabündnis helyi irodáját – rövid városnézés után buszra szállva egy Wilhering nevű kis település zeneiskolájába látogattunk el. Itt ismertették meg velünk azt a „klíma-játszóházat”, melyet a kisiskolásoknak alakítottak ki.

A kicsik játékos feladatok és egy szakmai tárlatvezetés segítségével ismerkedhetnek meg az éghajlatvédelemmel, annak fontosságával és az Amazonas-menti őslakosok életével. A kisiskolások ízelítőt kapnak az őslakosok mindennapjaiból, megkóstolhatják legfontosabb élelmiszereiket, megismerhetik használati tárgyaikat, tájékozódhatnak kulturális, közösségi életükről. Mint megtudtuk egy-egy ilyen iskolai játszóház általában két tanóra hosszúságú, így a gyerekek nem fáradnak el a feladatok sokaságában, ugyanakkor bőséges információt kapnak az éghajlatvédelemről.

Miután megismerkedtünk a klíma-játszóházzal buszra, majd ismét vonatra szálltunk és utunkat Waidhofen felé vettük. Megvacsoráztunk, majd a helyi önkormányzatra mentünk, ahol is Johann Kandler az ausztriai klímaszövetség egyik alapító atyja tartott egy közel két órás előadást. Johann-ról érdemes annyit megemlíteni, hogy évekig élt az Amazonas-menti őslakosokkal egy közösségben, így első kézből kaphattunk információkat a helyiek életéről. Talán az egyik legfontosabb tanulsága az előadásának, hogy ráébreszti a hallgatóságot arra, ami Európában még nem éppen elterjedt felfogás, vagyis, hogy nem a természet van miértünk, hanem mi vagyunk a természetért. Johann elmagyarázza előadásában, hogy az Amazonas-menti őslakosok a természet részének gondolják magukat, tisztelik azt, s eképp is viselkednek a természetben. Közösségben gondolkodnak, nem pedig individuumban, épp ezért lehetséges az, hogy nyelvezetükben nem ismert az a szó, hogy: „szegény”. Johann előadása komoly kérdésáradatot indított el a hallgatóságban, így még majd egy órán át tartott az eszmecsere. A prezentáció után Amstettenbe mentünk, majd ott ismét vonatra szálltunk és elindultunk vissza Bécsbe. A zéró-energia hotel és panzióban foglalt szobánkba éjfélkor érkeztünk meg.

Másnap reggel metróra szálltunk és egyenesen a bécsi városházára mentünk, ahol az ausztriai klímaszövetség éves küldöttgyűlésén vettünk részt.

Megtisztelő volt számunkra, hogy kis csapatunkat külön köszöntötték az eseményen. A nap folyamán több előadást hallgattunk meg az éghajlatvédelem és a klímaigazságosság aktualitásairól, hol környezetvédelmi, hol szociológia, vagy épp filozófiai aspektusokból. Este még belefért egy rövid bécsi városnéző túra a belvárosban és a környező utcákban.

Tanulmányutunk harmadik napja talán mindnyájunk számára a legizgalmasabb és egyben legérdekesebb volt. Korán reggel indultunk el Bécsből egy kisvárosba, egészen pontosan Bruck-ba.

A településről azt érdemes tudni, hogy energetikai szempontból függetlenítette magát a központi rendszerektől. A kisváros szélparkkal, biomassza és biogáz üzemmel is büszkélkedhet. Szerencsénkre mindhárom létesítményt volt időnk körbejárni. Szakmai vezetőnk számos érdekes adattal és információval látta el az időközben szlovák kollégákkal is kibővült csapatunkat. Külön öröm volt, hogy egy 65 méter magas széltoronyba is felmászhattunk. Ez alaposan megdolgozta a vádlijainkat, de a látvány ennyit bőven megért. Itt tudtuk meg, hogy hasonló látogatható szélkerékből ezen kívül mindösszesen öt darab van a világon.

A biomassza és a biogáz üzem ugyan kevésbé látványos – az utóbbi leginkább borzalmasan büdös – ám annál érdekesebb volt. Mindkét létesítményt körbejártuk, s megismerkedtünk a teljes „gyártási” folyamattal.

A látogatást követően visszatértünk Bécsbe ahol a Klimabündnis irodájában egy rövid értékelő eszmecserét tartottunk az osztrák kollégákkal. Itt megismerhettük az ausztriai klímaszövetség múltját és további együttműködési lehetőségekről is értekeztünk.

Természetesen ez az esténk is be volt táblázva, így megint csak buszra és villamosra szálltunk és egy Bécs melletti kistelepülésre mentünk, ahol a helyieknek tartott előadást Johann Kandler. Az előadás lényegi tartalma nagyjából megegyezett azzal, amit korábban már hallhattunk, de Johann még egy-két humoros elemmel megfűszerezte azt.

Az estét a helyiekkel való kedélyes sörözéssel/fröccsözéssel zártuk, majd visszatértünk a szállásra. Elutazásunk reggelén még egy rövid sétát tettünk a belvárosban, majd hazaindultunk.