Harmincnégy civil és szakmai szervezet, köztük az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Egyesület közös kiáltványban indít társadalmi párbeszédet egy új, átfogó magyar klímatörvény megalkotásáért. Az Alkotmánybíróság 2025 nyarán hozott döntése kimondta: a jelenlegi szabályozás nem elégséges, új klímatörvényre van szükség. A szervezetek célja, hogy elinduljon egy széleskörű társadalmi párbeszéd, amely az éghajlatvédelem minden területére kiterjed. A kiáltványhoz további szervezetek csatlakozását várjuk.

Idén sem szakadt meg a hagyomány és immár 34. alkalommal rendeztük meg a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozóját. Az idei főszervező a megújuló Ökoszolgálat - Zöld Zug közösségi tér, a helyszín pedig a természetalapú megújulás lehetőségeit kereső völgyváros, Salgótarján volt. A Reflex és az Éghajlatvédelmi Szövetség idén társszervezőként segítette az eseményt, ami igazán jól sikerült és bár a szervezetek többsége anyagi nehézségekkel küzd, nem csak szakmailag, de lelkünkkel és szívünkkel is kitartóan küzdünk, hogy a jövő generációinak egy élhető országot hagyjunk örökül.

Négy magyar civil és egyházi szervezet közös felhívással csatlakozott a „Adósságból reményt” nemzetközi petícióhoz, amely az ENSZ tagállamait arra kéri, hogy támogassák egy igazságos és fenntartható államadósság-kezelési rendszer létrehozását. A Katolikus Karitász, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Reflex Egyesület által felkarolt kezdeményezés célja, hogy a 2025 nyarán, Sevillában megrendezendő negyedik ENSZ fejlesztésfinanszírozási konferencia (FfD4) mérföldkő legyen egy olyan ENSZ-egyezmény elfogadásában, amely véget vet a globális dél országait eladósító, gyakran átláthatatlan és igazságtalan pénzügyi gyakorlatoknak.

Az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a klímatörvény 2030-as határidőre vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás célszámát, mivel nem találta elégségesnek a jogalkotó által meghatározott célt. A bírói testület emellett előírta az Országgyűlésnek, hogy 2026. június 30-ig készítsen hazánk sajátosságainak megfelelő átfogó szabályozást az éghajlatvédelem minden területére, beleértve az alkalmazkodás és az ellenállóképesség növelésének eszközeit is. A döntés egy fontos lépés abba az irányba, ahol a társadalom egyre több szereplője ismeri fel az éghajlatváltozás kihívásainak fontosságát.