A hőhullámok, az aszály és az egyre gyakoribb energiapiaci bizonytalanságok miatt az eddigieknél is jobban felértékelődött a határainkon belül megtermelt megújuló energia szerepe. A WWF Magyarország koordinálásával húsz szakmai szervezet, köztük az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület most olyan átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot tett le a döntéshozók asztalára, amely a szélerőmű-fejlesztések felgyorsítását a természetvédelmi és társadalmi szempontok érvényesítésével kötné össze.

A húsz szakmai szervezet jól megfontolt, transzparens, a természetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe vevő szélenergia-fejlesztést vár a kormányzattól. Ennek támogatására a szervezetek augusztus elején közösen egy részletes szakpolitikai javaslatcsomagot nyújtottak be Kapitány István gazdasági és energetikai, valamint Gajdos László élő környezetért felelős miniszterek részére, amely a hazai szélerőmű-fejlesztések felelős és átlátható megvalósításához fogalmaz meg konkrét ajánlásokat. A dokumentum célja, hogy a szélenergia-kapacitás tervezett gyors növelése mellett minimalizálja a természetre és a helyi közösségekre gyakorolt kockázatokat, biztosítsa a beruházások társadalmi elfogadottságát, valamint az engedélyezésre és telepítésre vonatkozó szabályozások hosszú távon kiszámítható keretrendszerét.

A javaslatok 9+1 fő irányra fókuszálnak:

• tárcaközi, kibővített szakmai munkacsoportok létrehozása;
• természetvédelmi védőtávolságok meghatározása, valamint egységes madár- és denevérfelmérési protokollok kidolgozása;
• a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges, még hiányzó téradatok és kutatási eredmények pótlása;
• a telepítések helyszíneként a természeti szempontból kevésbé értékes mesterséges és degradált területek priorizálása;
• helyi szereplők tőkebevonása és szélenergia-fejlesztésekre szabott energiaközösségek létrehozásának ösztönzése;
• a turbinák üzemeltetése során az élővilágra gyakorolt hatás transzparens monitorozása;
• országos Stratégiai Környezeti Vizsgálat elvégzése a Könnyített Térségek felülvizsgálata során;
• természetkímélő üzemeltetési technológiai előírások meghatározása;
• célzott lakossági szemléletformáló és kommunikációs kampányok indítása.
• +1 javaslatként országos energiatervező és környezetgazdálkodási központ felállítását kérik a szakpolitikai javaslatokat kidolgozó kezdeményező és támogató szervezetek.

A javaslatcsomagban a szervezetek hangsúlyozzák, hogy a korszerű szárazföldi szélturbinák alacsony fajlagos kibocsátású és költséghatékony energiatermelők, amelyek hatékonyan kiegészíthetik a meglévő napelemes kapacitásokat. Ugyanakkor kiemelik: a fenntartható bővítés feltétele, hogy a szélerőművek telepítési helyeit tudományos alapokon, az ökológiai szempontok hangsúlyos figyelembevételével jelöljék ki. Ehhez megbízható téradatok, energiamodellezési számítások, a természeti környezetre gyakorolt várható hatások átfogó értékelése, valamint a hálózati csatlakozási lehetőségek integrált vizsgálata szükséges.

A fejlesztések napról napra sürgetőbbnek tűnnek, de az elhamarkodott döntések hosszú távon nem szolgálnák sem a természetvédelmi, sem az energia- és klímacélok teljesülését. A projektek megvalósítását és a fejlesztésekben résztvevő szereplők munkáját is a stabil és kiszámítható jogszabályi keretek kidolgozása segítené leginkább. Tehát átgondolt, a kormányzat által vezetett széles körű szakmai párbeszédre és konszenzusra való törekvésre van szükség ahhoz, hogy a szélerőmű-fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó energiahálózati beruházások egy olyan pályán induljanak el, ami ciklusokon átívelően, a természeti, társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe véve valóban támogatja hazánk gyors és fenntartható energiaátállását, valamint mérsékli a jövőbeli energiaválságok kialakulásának kockázatát.

A kezdeményező szervezetek jelezték az érintett minisztériumok felé: készek aktív szakmai partnerként részt venni a tárcák közötti egyeztetési folyamatokban. Hosszú távon ugyanis a szakmai párbeszéd és az együttműködés teremtheti meg a fenntartható, természetbarát, társadalmilag is elfogadott hazai szélenergia-fejlesztések alapjait.

A szervezetek által kidolgozott szakpolitikai javaslatcsomag ide kattintva érhető el.

Kezdeményező és támogató szervezetek: 

Kezdeményezők:

1. WWF Magyarország Alapítvány; Dr. Fehér Zoltán, természetvédelmi igazgató
2. Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat; Dr. Munkácsy Béla, elnök
3. Szolidáris Gazdaság Központ Egyesület; Dr. Molnár András, elnökségi tag
4. Magyar Természetvédők Szövetsége; Éger Ákos, ügyvezető elnök
5. Éghajlatvédelmi Szövetség; Lajtmann Csaba, elnök
6. Reflex Környezetvédő Egyesület; Horváth Ferenc, elnök
7. Greenpeace Magyarország Egyesület; Mező János Bálint, ügyvezető igazgató
8. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület; Dr. Halmos Gergő, ügyvezető igazgató
9. Energiaklub Szakpolitikai Intézet; Kéri András, ügyvezető igazgató

Támogató szervezetek:

1. Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, ELTE TTK; Dr. Munkácsy Béla, tanszékvezető
2. Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány; Dr. Klein Ákos, ügyvezető
3. F6 Fenntarthatóságért Egyesület; Czigány Anna, elnök
4. Jánoshida Községi Önkormányzat; Eszes Béla, polgármester
5. Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány; Mészáros József, kuratórium elnöke
6. Green Geo Kft.; Dr. Trásy Balázs, ügyvezető igazgató
7. Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont; Szabó László, vezető
8. Envirosense Kft.; Dr. Burai Péter, ügyvezető
9. HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont; Dr. Horváth Ákos, főigazgató
10. Magyar Szélenergia Ipari Társaság; Lendvay Péter, elnök
11. MTA-SZTE Lendület Alkalmazott Ökológia Kutatócsoport; Dr. Tölgyesi Csaba, csoportvezető