Nyolc civil szervezet, köztük az Éghajlatvédelmi Szövetség fogalmazta meg észrevételeit Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervének 2020. január 16-án közzétett, végleges változatához, valamint vizsgálta meg hogy a terv hogyan viszonyul a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumhoz valamint és más szakmai koncepciók tervezetihez.

Az észrevételek összefoglalója

Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervének kidolgozását a kezdetektől igyekeztek figyelemmel kísérni a jelen észrevételeket kidolgozó civil szervezetek. A NEKT 2020. januári elfogadása után örömmel látjuk, hogy vannak előremutató célok a végleges anyagban, ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy korábban a döntéshozókhoz eljuttatott javaslataink csekély mértékben találtak meghallgatásra. Ezért alábbi anyagunkban kiemeljük a NEKT erősségeit, ugyanakkor rámutatunk hiányosságaira is, és – a NEKT négy év múlva esedékes "aktualizálására" tekintettel – ismét megfogalmazzuk javaslatainkat, hogy a hazai klímapolitika hatékonyan járulhasson hozzá a globális válságok (éghajlatváltozás, gazdaság, egészségügy stb.) komplex kezeléséhez.

A végleges NEKT ugyanis olyan időszakban látott napvilágot, amikor a már ismert válságok és globális gazdasági folyamatok egy újabb, nem várt válságot idéztek elő. Ebben a helyzetben egyik válság sem tekinthető fontosabbnak a többinél, azokat együtt, összehangolt eszközökkel kell kezelni oly módon, hogy a válságokkal szemben ellenállóbb rendszert alakítsunk ki. Ennek jellemzői, hogy az embert és a helyi közösségeket helyezi a középpontba, erősíti a helyi közösségek önállóságát és önellátó képességét és az ország gazdasági függetlenségét, egyszersmind tekintettel van a természeti korlátokra, és csökkenti az erőforrás-felhasználás mértékét. A klímapolitika, ambiciózus célokat kitűzve, az energiaátmenet mentén irányt mutathatna egy ilyen gazdasági szerkezetváltás számára, hiszen egy alacsony kibocsátású, helyi megújulókra alapozott, energiahatékony gazdaság egyszerre szolgálhatná az energiabiztonságot, energiafüggetlenséget mint nemzeti, össztársadalmi érdeket és gazdasági-szociális célokat (egészséges környezet, munkahelyteremtés, energiaszegénység felszámolása, helyi gazdaságfejlesztés stb.).

Sajnos ennek csak csírái találhatók meg a NEKT-ben, a 2030-ra kitűzött célok, a 2050-essel ellentétben, nem elég ambiciózusak, az eszközrendszer hiányos, torz vagy nem megfelelően alátámasztott, számos javasolt intézkedés pedig éppen aláássa a kitűzött célt.
Sürgetőnek tartjuk a klíma-, gazdaság- és szociálpolitikai stratégiák és cselekvés ambiciózus célok mentén történő összehangolását és kivitelezését, amelyhez alább megfogalmazott javaslataink is segítséget nyújtanak.

Ami a NEKT elkészítésének folyamatát illeti, nehezményezzük, hogy a véglegesnek szánt NEKT leadása előtt valódi, széleskörű társadalmi egyeztetés nem zajlott, a nagyon kezdetleges, 2019. januári változatot követően a NEKT dokumentum csak a brüsszeli leadást követően lett nyilvános, környezeti értékelése pedig akkor sem, holott a jogszabályok a környezeti értékelés társadalmi egyeztetését is megkívánják.

A teljes dokumentum letöltése ITT!

Mellékletek:

NEKT észrevételek

[ ]

278 kB