Szakmai szervezetek szerint jelentős változtatásra szorul a klímatörvény tervezete (1), amit jóváhagyott az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága és június 3-án végszavazásra kerül. A tervezet gyakorlatilag az év elején elfogadott kormányzati éghajlat- és energiapolitikai tervek alapelveit és gyenge célszámait rögzíti. Bár tartalmaz előremutató elemeket is, a célkitűzések nem elég ambiciózusok ahhoz, hogy érdemi választ adva az éghajlati és ökológiai válságra, gazdaságunkat és társadalmunkat időben válságálló és klímabarát pályára állítsák, és megfelelő ütemben csökkenjen a fosszilis energia felhasználása. A tervezet így a vírusválság után szükséges zöld helyreállításra sem ad kellő választ.

 

Egy jó klímatörvénynek irányt kell mutatnia a válságálló, energiahatékonyságra és megújulókra alapozott gazdasági szerkezetváltás, azaz az energiaátmenet számára, ami abszolút értékben csökkenti az erőforrás-felhasználásunkat és egyszerre szolgálja az energiához való biztonságos lakossági hozzáférést, az energiafüggetlenséget és a helyi gazdaságfejlesztést, egészséges környezetben.

 

Az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége – ahogy azt már a Nemzeti Energia- és Klímatervről megfogalmazott közös véleményükben (2) jelezték – elégtelennek tartják a kormányzat klímavédelmi céljait, amik most a klímatörvény tervezetében is megjelennek.

 

A szervezetek annak érdekében, hogy érdemi választ adjon a klíma- és ökológiai válságra, az alábbiak beillesztését javasolják a klímatörvénybe:

 

Az Európai Unió a 1,5 fokos párizsi cél tarthatósága érdekében a 2030-as, 40%-os uniós kibocsátáscsökkentési cél emelését tervezi. Ennek fényében a hazai célértéket is legalább 55%-ra kell emelni a jelenlegi 40% helyett. A 2030-as nemzeti megújulóenergia-célt legalább 28%-ra kell emelni, az energiahatékonysági cél pedig tűzze ki a bruttó végső energiafogyasztás mostani értékhez képest 16%-os csökkentését 2030-ra. Ki kell alakítani a valós erőforrásfelhasználás-csökkentést támogató szabályozási rendszert.

 

Egy átfogó, hosszú távú és tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszerre épülő lakossági épületenergetikai program szükséges, amely a jelentős energiamegtakarítással járó komplex energetikai korszerűsítések felé tereli a beruházásokat, és eléri az alacsony jövedelmű háztartásokat is.

 

A megújulók terjesztésének felgyorsítása érdekében oldják fel az új szélerőművek telepítésére vonatkozó szabályozási korlátot; továbbá könnyítsék meg a lakossági napenergiás beruházásokat a napelemes rendszerek áfájának 5%-ra való csökkentésével és a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíj csökkentésével.

 

A megújuló mix fenntarthatósága érdekében csökkentsék a biomassza energetikai felhasználásának túlsúlyát.

 

A tervezet lehetőséget nyit a közösségi energia támogatására, de ez csak akkor működhet jól, ha mindegyik típusú energiaközösségre vonatkozik, és teljes körű jogokat biztosít nekik, hogy azok méltányos keretek között eladhassák, szolgáltathassák vagy épp tárolhassák az általuk megtermelt megújuló energiát.

 

Még 2030 előtt, lehetőleg 2025-re ki kell vezetni a súlyosan szennyező és egészségkárosító szén és lignit felhasználását mind az erőművekből, mind a lakossági tüzelőanyag-használatból. Ehhez támogatni kell a lakosság és főleg az energiaszegénységben élők egészséges, tiszta fűtésre átállását.

 

A közlekedésnek ki kell venni a részét a kibocsátás csökkentéséből, ezt rögzíteni kell a törvényben. A közlekedési kibocsátások az elmúlt években szinte folyamatosan és nagymértékben növekedtek, és megfelelő intézkedések nélkül további növekedés várható.

 

Biztosítsanak megfelelő intézményi kereteket és erőforrásokat a fenti elvek képviseletére és szakmai irányítására.

 

A hat szakmai szervezet kéri, hogy fenti javaslatokat tükröző, válságálló, valamint a klíma- és ökológiai válságra azok súlyának megfelelő mértékben ambiciózus klímatörvényt fogadjon el az Országgyűlés.

 

További információ:

Botár Alexa, éghajlat és energia programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége, mobil: 70/340-8997, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Szegő Judit, éghajlatvédelmi projektvezető, Levegő Munkacsoport,
mobil: 20/8511901, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Gosztonyi Ákos, szakpolitikai menedzser, Habitat for Humanity Magyarország

mobil: 30/746-9610, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Perger András, klíma- és energiakampány-felelős, Greenpeace Magyarország

mobil: 20/371-1266, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Pej Zsófia, klímaprogram-vezető, Energiaklub Egyesület

mobil: 20/999-7963;e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Lajtmann Csaba, elnök, Éghajlatvédelmi Szövetség

mobil: 30/232-6658, e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

(1) https://www.parlament.hu/irom41/07021/07021-0010.pdf

(2) Szakmai szervezetek közös NEKT véleménye, 2020 április: https://mtvsz.hu/uploads/files/Vegso_NEKT_kozos_civil_eszrevetelek_2020apr(1).pdf

You have no rights to post comments

Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség

H-9024 Győr, Bartók Béla u.7.

Tel / Fax: +36 96 316 192

eghajlatvedelmiszovetseg@gmail.com

Amennyiben módjában áll, kérjük

támogassa szövetségünk éghajlatvédelmi programjait

adományaival, illetve a személyi

jövedelemadó 1 százalékának

felajánlásával!

Számlaszámunk: 10400511-50515756-89561009

Adószámunk: 18989061-1-08

Keresés

Civil tagszervezetek

 

 

 

  

 

 

  

 

Tagtelepülések

  

  

  

 

 

Pártoló tagtelepülések