A magyar kormány napokban megjelent nyilatkozatai nem mutatnak egységes és világos álláspontot az EU karbonsemlegességére vonatkozóan. Szakmai szervezetek egyértelmű elköteleződést várnak a magyar kormánytól a klímaválság elleni fellépésben az Európai Tanács 2019. június 20-án kezdődő ülésén.

A GreenDependent Intézet, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország elvárják, hogy a magyar kormány hivatalosan csatlakozzon azon tagállamok sorához*, amelyek kiállnak amellett, hogy az EU 2050-re karbonsemlegessé váljon a Párizsi Megállapodás szellemében. Ezt az elköteleződést mielőbb meg kell lépnie Magyarországnak, és ennek tükröződnie kell a magyar kormány 2030-ra vonatkozó középtávú és 2050-re vonatkozó hosszútávú éghajlat- és energiapolitikájában, a nemzeti vállalásokban, a tervekben és leginkább a konkrét intézkedésekben. A klímavédelemhez és a karbonsemlegességhez azonban a kormány nyilatkozataival ellentétben nincs szükség a Paks II. beruházásra sem.
 
Az uniós tagállamok állam- és kormányfői az Európai Tanács június 20-21-i ülésén vitatják meg az Európai Unió klímastratégiáját. Ezért a szervezetek közös nyílt levélben fordultak a magyar kormányfőhöz, hogy tegyen lépéseket az alábbiak szerint:
-       az Európai Tanács ülésén támogassa, hogy az EU 2050-ig váljon karbonsemlegessé;
-       a hazai közép- (2030) és hosszútávú (2050) éghajlat- és energiapolitikai tervek legyenek összhangban az EU 2050-ig vállalt karbonsemlegességével. Ez jelenjen meg a nemzeti kibocsátás-csökkentési célkitűzéseinkben és intézkedéseinkben.
 
A kormány a napokban tett nyilatkozataiban kiállt  amellett**, hogy „Magyarország 2050-re azon államok közé tartozzon, amelyeknek lehetősége lesz az általuk felhasznált energia karbonsemleges előállítására”. Ezzel szemben a miniszterelnök június 17-i parlamenti nyilatkozata alapján Magyarország közös, egyelőre nem ismert tartalmú V4 álláspontot visz az Európai Tanács ülésére. Ez aggodalomra ad okot, tekintve, hogy a V4-es tagállamok egy része egyelőre inkább ellenzi az EU 2050-es karbonsemlegességét. 
A szakmai szervezetek ezért egyértelmű és valódi elköteleződést várnak az EU és hazánk karbonsemlegessége mellett a magyar kormánytól.
 
Magyarországnak az Európai Bizottság javaslatai alapján is sokkal ambiciózusabban kell cselekednie az EU-s klímacélok teljesítése érdekében. Ez derül ki a Bizottság június 18-i értékeléséből, amelyben a magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) tervezetét is véleményezte***.  A NEKT, amelyet a kormánynak ez év végéig kell véglegesítenie, 2030-ig határozza meg, hogy Magyarország milyen intézkedéseket tesz az éghajlat védelmében és az energiarendszere átalakítása terén. A Bizottság javaslatai egybecsengenek a szakmai szervezetek által 2019. március végén készített észrevételekkel****, amelyben a fosszilis energia támogatásának és a szén felhasználásának teljes kivezetését, az energiahatékonysági és a megújuló energia célszámok növelését, és az ezekkel kapcsolatos intézkedések erősítését sürgették.
 
Az éghajlatváltozás miatt már ma is minden évben 80 milliárd forint gazdasági kára van az országnak, amihez még hozzáadódnak a jelentős egészségügyi és környezeti károk is.***** Ezért a szervezetek a kormányfő egyértelmű elköteleződését várják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és annak mérséklésében. Ez Magyarország gazdaságának és a társadalmi jólétének érdeke.

A levél innen letölthető!

* -  Magyarország a 22. uniós tagállam lenne, amely támogatná a 2050-es EU karbonsemlegességet, ld.https://www.euractiv.com/section/climate-strategy-2050/news/hungary-says-no-climate-neutrality-without-nuclear-but-backs-eu-target/    

Mellékletek:

Klíma levél

[ ]

302 kB