Az Éghajlatvédelmi Szövetség is közreműködött abban a felmérésben, amiben a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat megbízásából több mint 250 önkormányzatot kerestünk fel személyesen. A téma súlyát jelzi, hogy az önkormányzatok képviselői a hazai problémák rangsorolásánál a második legfontosabb problémának értékelték az éghajlatváltozást, annál jelentősebb kihívásnak csak az egészségügy helyzetét ítélték.

A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (MBFSz) jogelődje 2016-ban alakította ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos tájékoztatást, döntés-előkészítést segítő Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszert (NATéR), amely továbbfejlesztésére egy KEHOP projektet valósít meg a Szolgálat. Az MBFSz megbízásából, a Magyar Természetvédők Szövetsége által elvégzett jelen kutatás a NATéR önkormányzati célcsoport számára hasznos, felhasználóbarát fejlesztését kívánja megalapozni, kitekintéssel az önkormányzatok általános véleményére, attitűdjeire.

A reprezentatív kutatás során 253 települési és megyei önkormányzattól kérdeztek le egy 25 kérdéses kérdőívet. Az eredményeket a településméret, az egy főre jutó jövedelem, az önkormányzatok klímaaktivitása és a területi szempontok szerint is elemezték. Emellett 7 önkormányzati szövetséggel mélyinterjút készítetek az éghajlatváltozással kapcsolatos véleményük felmérésére.

Az önkormányzatok képviselői a hazai problémák rangsorolásánál a második legfontosabb problémának értékelték az éghajlatváltozást, annál jelentősebb kihívásnak csak az egészségügy helyzetét ítélték. A felmérés eredménye eltér a két korábbi lakossági felméréstől, amelyekben egyaránt az ötödik helyen szerepelt az éghajlatváltozás. Akik eddig kevesebb hatásával találkoztak az éghajlatváltozásnak kevésbé tekintik fontos problémának, mint azok, akik több kellemetlen hatásával találkoztak a klímaváltozásnak.
A megkérdezettek szerint az éghajlatváltozásért leginkább a hulladéktermelés, a közúti közlekedés, az energiatermelés és az emberek pazarló fogyasztása felelős. A nagyobb települések erősebbnek érezték az átlagnál a közlekedés és az energiatermelés szerepét. Az éghajlatváltozás hatásainak érzékelésével kapcsolatban a válaszadók több mint kétharmada tapasztalta a viharkárokat, a hőhullámokat és a kapcsolódó egészségügyi problémákat, árvizet vagy belvizet, allergén növények vagy károkozó rovarok elszaporodását és az aszálykárokat. Ugyanezeknek a hatásoknak a jövőbeni erősödését vizionálják leginkább a felmérésben résztvevők. A legtöbb hatás érzékeléséről a megyei önkormányzatok számoltak be, messze kiemelkedő számban. A fővárosi kerületek és gazdagabb önkormányzatok az infrastruktúrában bekövetkező károk emelkedésétől az átlagnál jóval magasabban tartanak.

Az önkormányzatok leggyakrabban a szelektív hulladékgyűjtést, az energiahatékonysági beruházásokat és a zöldfelületek növelését említették, mint eddig elvégzett klímavédelmi tevékenységeket. A jövőben a megújuló energiatermelésre, az energiahatékonyság javítására, a zöldfelületek növelésére és a szemléletformáló rendezvények szervezésére helyeznének legfőképpen hangsúlyt.
A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás legfontosabb helyi lépésének a szemléletformálást tartják a válaszadók, emellett a megújuló energiaforrások kiaknázása, a zöldterületek fejlesztése, a vízvisszatartás és a környezettudatos közlekedésfejlesztés merült fel leggyakrabban. Amikor arra kérdeztek rá, hogy melyek azok a lépések, amelyek egyszerre szolgálják az alkalmazkodást és a település élhetőbbé tételét, a zöldterületek fejlesztése kiugróan magasan került említésre, emellett a környezettudatos közlekedésfejlesztés emelkedett ki a válaszok sorából.

A felmérés alapján elkészült tanulmány letölthető innen: http://nakfo.mbfsz.gov.hu/sites/default/files/files/NATER_onkormanyzati_tanulmany.pdf