A Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Magyar Szegénységellenes Hálózat és a Magyar Természetvédők Szövetsége a 2017 december 18-i uniós tanácsülés kapcsán felhívja a figyelmet, hogy a kormányoknak a javasoltnál ambiciózusabb éghajlatvédelmi és energetikai vállalásokat kell tenniük 2020 utánra, hiszen csak így óvhatják meg lakosaikat a súlyos következményektől. Ezért az energiahatékonyság és a megújuló energia helyzetbe hozásával kell valódi energiafordulatot elindítaniuk.

Az uniós tagállamok tegnap az EU "Tiszta energiát mindenkinek" csomagja három eleméről tárgyaltak: a megújuló energia, az árampiaci modell és az irányítás dokumentumról . Az uniós kormányok továbbra is csak 27%-os megújuló energia uniós részarányt támogattak 2030-ra, ami stagnálást hozna a megújuló energia iparnak, munkahelyvesztést okoz, visszaveti az energiaátmenetet és a párizsi éghajlatvédelmi vállalásokkal is szembemegy .

Az árampiaci modell dokumentumban a kormányok a fosszilis energiának kedvező álláspontot fogadtak el: az ún. kapacitásmechanizmusok keretében közpénzek millióit lehetne új fosszilis erőművek építésébe ölni és a meglevő régi fosszilis erőművek élettartamát akár 2025-ig szóló támogatásokkal kitolni. Az olyan régóta szennyező fosszilis erőművek, mint például a Mátrai Erőmű, továbbra is támogatást kaphatnának egészen 2025-ig .

"Sajnos a magyar kormányzat a megújuló energia elsődleges hozzáférését a hálózathoz a korábbiakkal ellentétben már nem támogatta az ülésen, azonban pozitív, hogy továbbra is ellenzi a kötelező célszám vagy mérföldkövek meghatározását másodlagos agroüzemanyagokra. E célszámok erőltetése ugyanis visszavetné a feltétel nélkül megújuló energiaforrások használatának fejlesztését, összességében növelné a környezetterhelést és az üvegházgáz-kibocsátásokban sem hozna valódi csökkentést" – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat-energia programvezetője.

„Ha a miniszterek által tegnap jóváhagyott dokumentumok változtatás nélkül kerülnek elfogadásra, akkor teljesen hitelét veszti az Európai Uniónak az az állítása, hogy a világon élen jár az éghajlatvédelemben. Ennél is sokkal rosszabb azonban, hogy így hozzájárulna ahhoz, hogy hatalmas területek váljanak lakhatatlanná, aminek következtében kezelhetetlen társadalmi konfliktusok, menekültválságok alakulnának ki" – tette hozzá Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

További információ:
Botár Alexa, éghajlat és energia programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége, mobil: 70/340-8997, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Lukács András, elnök, Levegő Munkacsoport, 20 411 4727, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Hazai civil szervezetek korábban már eljuttatták javaslataikat a magyar kormánynak, amelyek lényege a következő:

1. Az árampiaci szabályozás biztosítson méltányos kereteket az állampolgári és közösségi vállalkozásoknak, kezdeményezéseknek. A magyar kormányzat továbbra is támogassa a meglevő és új megújuló energia berendezések elsőbbségi hozzáférését a hálózathoz 2020 után is, telepítésük korlátozása nélkül. A helyi energiaközösségek és megújuló energia termelő-fogyasztók meghatározásáról, szerepükről és felelősségeikről szóló rendelkezések tisztázandók annak érdekében, hogy méltányos keretek között vehessenek részt az energiarendszerben.

2. Az EU 2030-ra szóló megújuló energia célszáma legalább 45% legyen. Legalább ez szükséges a párizsi klímamegállapodással való összhanghoz.

3. Vissza kell hozni a kötelező nemzeti megújuló energia célszámot fenntarthatósági biomassza-kritériumok mellett (biomassza vagy bioüzemanyag rész-célszám nélkül).
A kötelező nemzeti megújuló energia célszámhoz megfelelő szakpolitikai feltételeket szükséges alkotni, amelyek a legtöbb szereplőnek, befektetőknek biztonságos, kiszámítható keretet teremtenek.

4. Fenn kell tartani egy nemzeti szintű megújuló energia támogatási rendszert, szigorú fenntarthatósági biomassza-kritériumok mellett, legalább 25-30 évre, azaz a berendezések élettartamára.

5. A kapacitásmechanizmusok terén kötelezzék a tagállamokat a fenntarthatóbb megoldások előtérbe helyezésére, azzal hogy támogatják a kibocsátási küszöb 350 gCO2/kWh-ra csökkentését és annak mind az új, mind meglévő erőművekre alkalmazását. A kapacitásmechanizmusban részt vevő erőművek teljesítsék az európai levegőminőségi szabványokat, beleértve az Ipari kibocsátások irányelvet (IED) és a legjobb elérhető technológiai referencia dokumentumokat (BREF-eket). Csak a leghatékonyabb berendezések kaphassanak támogatást, minimum hatékonysági küszöbértékeket határozzanak meg.

6. Követeljék meg a bioenergia fenntarthatóságnak megfelelő használatát, töröljék el a kötelező célszámaikat, köztük az agroüzemanyagokét. A farönkök és teljes fák, élelmiszer- és takarmánynövények, kommunális hulladék (együtt)égetéssel való használatát áram- vagy hőtermelésre nem szabad közpénzekkel támogatni.