- Az elmúlt esztendőben Kajárpécen, Kunszigeten, Répceszemerén és Tényőn a helyi önkormányzatok, társadalmi szervezetek a Reflex Környezetvédő Egyesület és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közreműködésével kis léptékű éghajlatvédelmi fejlesztéseket valósított meg, melyek keretében:

 - elültettünk több mint 500 db őshonos fát és hagyományos gyümölcsfát;

 - elkészült 12 db esővízgyűjtő és hasznosító rendszer;

 - elkészült 9 db közösségi komposztáló és szelektív hulladékgyűjtő rendszer;

- és helyi védettség alá került 8 db helyi természeti érték.

A fejlesztésekhez szemléletformálás kapcsolódott, melyben a település lakóinak közel harmada vett rész aktívan: töltötte ki és küldte vissza felmérő ívünket, vett részt a projekt szemléletformáló eseményein. A két projekt tevékenységeinek megvalósítását a Nyugat-dunántúli Operatív Program több mint 50 millió forinttal támogatta. Foglalta össze a projekt tevékenységeit Lajtmann Csaba a Reflex programvezetője, a pályázatok koordinátora.

Lendvai Ivánné kunszigeti polgármester asszony először a fenntarthatóság és a vallás kapcsolatairól beszélt:

- A hit és a hagyományok tisztelete lehet az, melyre a jövő helyi közösségei épülhetnek. Ezek a szempontok beépültek ebbe a pályázatba is, például ennek alapján kerültek kiválasztásra a helyi természeti védettség alá került értékek: a falu temetője és a „Jézuskeresés” út menti keresztje. Ismertetését a falu érdemeivel folytatta:  

- Kunsziget község a komplex településfejlesztés területén elért kiemelkedő eredményéért 2012-ben Európai Falumegújítási Díjat kapott, de kategóriájában többször volt Magyarországi Biodiverzitás Díj nyertese is.

A pályázatból megvalósult fejlesztések szépen illeszkednek a falu terveihez és segítik az oktatási intézmények, a Kunszigeti Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ökoiskola és a Tündérvár Óvoda természetközpontú nevelő munkáját, hiszen nagyon fontos a felnövekvő nemzedék számára a példamutatás.

Radics László Répceszemere polgármestere szerint sokkal fontosabb vidéken sok kis programot megvalósítani, mint egy-egy nagyobbat, mivel sokkal több ember szemléletét tudjuk megváltoztatni, ha bevonjuk őket a környezet védelmébe. A nagyobb beruházásokról úgy gondolják, hogy más megoldja helyettük a problémát, és nekik már nincs tennivalójuk. Ha mindenki a saját hatókörében megteszi, ami rajta múlik és tőle telik, akkor egy valódi szemléletváltás következik be, és hatalmas javulásnak lehetünk részesei. A megvalósult tevékenységek ilyen helyi, kis léptékű programok, amikben a helyiek akár két kezükkel – például a faültetéseknél – segíthettek. Míg a másik három településen elsősorban az óvodákban, iskolákban, addig Répceszemerén az idősek otthonának magaságyásait szolgálja majd az összegyűjtött esővíz és komposzt.  

Varga Gábor Tényő polgármestere elmondta:

- Tényő évek óta igyekszik az élvonalba tartozni a környezettudatos életszemlélet kialakításában. Óvodánk nevelési programja a Zöld Óvoda kritériumainak megfelelően működik. Fontos településünk számára, hogy a gyerekek már a legkisebb kortól beletanuljanak abba az életvitelbe, mely a távoli jövőben a Föld életképességének megőrzését biztosíthatja. A Reflex Környezetvédő Egyesülettel már jó néhány közös pályázaton vagyunk túl, és mind a fentiek szellemében valósult meg. A mostani pályázaton belül a partnertelepülésekkel együtt ugyan kis léptékű éghajlatvédelmi fejlesztéseket valósítottunk meg, de hatása a falusi emberek számára mégis nagy horderejű. Az őshonos fák, gyümölcsfák ültetése, az esővízgyűjtő és
-hasznosító rendszer, a védettség alá helyezett természeti értékek mind a régi falusi élet majdnem elfelejtett részei voltak, ha nem is ebben a modern formában.  Ahogy őseink igyekeztek megtartani a jövő számára a környező természetet, ugyanúgy kell nekünk is védelmeznünk, hiszen nem a miénk, mi csak kölcsön kaptuk a jövő nemzedékektől.      

Polgármester társaihoz hasonlóan vélekedett Laki György, aki a polgármesterség mellett az Éghajlatvédelmi Szövetség alelnöke is:

- Kis lépésnek tűnhet a pályázatunkból megvalósuló fejlesztés, de a gyakorlati haszna mellett a szemléletformálás a legfontosabb célja a beruházásnak. Sajnos annyira eltávolodtunk a józan paraszti ész diktálta, természethez igazodó élet- és szemléletmódtól, hogy az alapoktól kell kezdeni, ha a környezettudatos életforma kialakításáról szeretnénk az embereket tájékoztatni. A bulvármédia által sugallt idilli kert az egy tujákkal körbevett pár centisre nyírt gyep, esetleg pár egzotikus növénnyel. Meg kell mutatnunk, hogy milyen szép és hasznos őshonos fáink és cserjéink vannak, bár a fák árnyékára még várni kell. Meg kell mutatnunk, hogy a házi zöldségeskertben termelt borsó, sárgarépa, paradicsom milyen jó ízű és emellett egészséges is. Sajnos az emberek nagy része azt gondolja, ha januárban paradicsomot vesz egy szupermarketben, akkor egészséges zöldséget fogyaszt, nem pedig egy felfújt nitritbombát.... Meg kell tanulnunk, hogy a természetes termési idejében fogyasztott zöldség és gyümölcs az egészséges. Ehhez nyújt segítséget a kis mintakertünk, ahol a gyermekek mindezt megtapasztalhatják. Régen természetes volt, hogy az esővizet összegyűjtötték az emberek és használták öntözésre, permetezésre, mosásra, ma mindezt a drága ivóvízzel végezzük. Projektünk esővízgyűjtő része ezt is megmutatja, hogy mindezt modern formában is csinálhatjuk, nem kell a kis fahordóban gyűjtögetni a vizet, bár az is nagyon hasznos, és én még most is így csinálom. Remélem pár embert sikerül a projektünkkel "megfertőzni" és akkor már elérte a célját a beruházás!

Lajtmann Csaba zárásként elmondta:

- A támogatott projektek most lezárulnak, de az együttműködés nem. A Reflex és az Éghajlatvédelmi Szövetség tovább folytatja munkáját a településekkel, mert hisz abban, ha a jelen környezeti és a társadalmi válságából a közösségek, települések helyi útjain lehet elindulni a fenntarthatóság felé.  

Bővebb információ:

Lendvai Ivánné polgármester, Kunsziget 06 30 226 97 30

Radics László polgármester, Répceszemere 06 30 936 69 92

Varga Gábor polgármester, Tényő 06 20 212 80 66

Laki György polgármester, Kajárpéc 06 20 982 26 36

Lajtmann Csaba, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 30 232 6658