Magyarország kezdeményező szerepet vállalhatna a globális adósságválság kezelésében – erre 15 magyar civil szervezet kéri a kormányt.

Egy ország költségvetését könnyű elképzelni egy családi kasszaként. Ha a bevétel egyre nagyobb részét viszi el a hiteltörlesztés, kevesebb marad lakhatásra, élelmiszerre, gyerekekre – vagy éppen arra, hogy felújítsuk a házat. Hasonló történik sok fejlődő országban is: az adósság törlesztése egyre több pénzt von el az egészségügytől, az oktatástól, a gazdasági fejlesztéstől és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodástól.

A probléma méretét jól mutatja, hogy az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezete, az UNCTAD szerint 2024-ben a fejlődő országok mintegy 921 milliárd dollár kamatot fizettek közadósságuk után. Eközben 3,4 milliárd ember olyan országban él, amely többet költ adósságkamatokra, mint egészségügyre vagy oktatásra. (UNCTAD)

Ez nem csupán pénzügyi kérdés. Ha egy állam bevételeinek jelentős része adósságszolgálatra megy el, kevesebb marad iskolákra, kórházakra, utakra, munkahelyteremtésre vagy az éghajlati károk megelőzésére. A magas adósság ráadásul a beruházásokat is visszafoghatja, így éppen a gazdasági növekedéshez szükséges források tűnnek el.

A 2025-ben Sevillában elfogadott Sevilla Commitment ezért fontos lehetőséget teremtett. Az 50.f pont egy ENSZ-en belüli kormányközi folyamat elindítását irányozza elő, amelynek célja a nemzetközi adósságrendszer hiányosságainak feltárása és az adósság fenntarthatóságát segítő megoldások keresése. A folyamatban az adós és hitelező országok mellett nemzetközi pénzügyi intézmények és magánhitelezők is részt vehetnének. (financing.desa.un.org)

15 civil szervezet szerint Magyarországnak ebben érdemes lenne kezdeményező szerepet vállalnia. A kormányt arra kérik, hogy az Európai Unióban és az ENSZ-ben is támogassa az érdemi tárgyalások megindítását, és segítse a fejlett és fejlődő országok közötti párbeszédet.

A cél egyszerűen megfogalmazható: olyan nemzetközi adósságrendszerre van szükség, amelyben egy ország nem kényszerül választani a hitelek törlesztése és saját lakosságának jövője között.

Mellékletben olvasható a civil szervezetek levele.

Mellékletek:

Levél

[ ]

393 kB