A 2014. év márciusától hatályos új Ptk. alaposan újraszabályozta az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó rendelkezéseket. Ezek létesítő okiratokba való beépítésére a Ptk.-t hatályba léptető 2013.évi CLXXVII. törvény (Ptké.) maximum két év laufot adott. Magyarul: 2016. március 15-ig minden civil szervezet köteles létesítő okiratát a Ptk. rendelkezéseihez igazítani! Az átdolgozásnál értelemszerűen biztosítani kell a létesítő okirat és a 2011.évi CLXXV. törvény („civiltörvény”), valamint más hatályos jogszabályok összhangját is.

Hangsúlyozom: ez mindenkire érvényes: tehát egyesületre, szövetségre, alapítványra – közhasznúra és nem közhasznúra egyaránt. Persze csak akkor, ha úgy gondolják, hogy a jövőben is érdemes civil szervezetként működni. Aki határidőre nem lép, azt előbb-utóbb törlik. A várható eredmény pedig a civil szervezetek számának radikális csökkenése – ami egyébként nem áll távol a nem egyszer kinyilvánított politikai szándéktól.  

A feladat nem könnyű, ráadásul immár csak öt hónapunk maradt.

Az alapítványok alapító okiratának módosítása az alapító dolga. Ennél időigényesebb az egyesületek, szövetségek előkészítő munkája, hiszen nekik a módosított alapszabályt beadás előtt a közgyűlésükkel (küldöttgyűlésükkel) el kell fogadtatni s ezt a törvényszék felé megfelelően dokumentálni. 

A változás bejelentésnél mindkettőjüknek nehézséget jelenthet továbbá, hogy 2015. januárjában életbe léptek az elektronikus ügyintézés szabályai. Az ügyfélkapus regisztráció, az ÁNYP használatának elsajátítása, vagy az PK nyomtatványok kitöltése főleg a kisebb szervezetek számára jelent kihívást. Igaz, ez egyelőre még csak a közhasznúak részére kötelező. Erről majd a sorozat végén visszatérek.

Előbb magáról a módosítási folyamatról szólnék röviden.

Először is mindenki vizsgálja alaposan végig a meglévő (hatályos) alapszabályát, illetve alapító okiratát. Minthogy aktualizálásról van szó, feltehető, hogy minél régebbi a létesítő okirat és minél régebben látta azt a bíróság (törvényszék) - annál több dolgot kell majd módosítani. Mert hogy sok szervezet van, amelyik még az új civiltörvény kötelező rendelkezéseit sem építette be, tehát arra is figyelni kell.

Akik közhasznúak maradtak, azoknak kevesebb a tennivalójuk, a legkevesebb pedig azoknak, akik 2014. március 15. után adtak be változás átvezetési kérelmet (akkortól ugyanis a törvényszék már automatikusan vizsgálta a Ptk. rendelkezések beépítését). 

Tehát az első teendő szépen, alaposan végigrágni az alapszabályt. Alapvető tisztázni, hogy mi az, amit a jogszabálytól függetlenül egyébként is változtatni akartok (pl. tagdíj módosítása, elnökség létszámának emelése, elektronikus szavazás bevezetése, Ellenőrző Bizottság mellőzése stb.).

El kell dönteni, hogy ki lesz a módosításért felelős személy és meg kell határozni a tervezet elkészültének határidejét. De úgy ám, hogy maradjon még idő az előzetes belső egyeztetésekre és a közgyűlés összehívására (a módosított létesítő okiratot 2016. március 15.-ig el kell fogadtatni!).

Ha már a közgyűlésnél tartunk: a Törvényszék a csatolt mellékletekből szigorúan vizsgálja a formai előírások betartását is. A közgyűlési jegyzőkönyvön kívül például be kell majd nyújtani a közgyűlés (megismételt közgyűlés) jelenléti ívét is. Amit be kell sorszámozni, azon szerepelnie kell minden szavazati joggal rendelkező tag nevének, lakcímének és aláírásának.

A változásátvezetési kérelemhez csatolni kell majd a meghatalmazásokat, a tisztségviselői nyilatkozatokat és természetesen az egységes szerkezetű, módosított alapszabályt – mindezeket két tanúval hitelesítve.

A létesítő okirat jogszabályokhoz való igazítása nem könnyű feladat. A tapasztalat szerint egyébként a hiánypótlást nehéz elkerülni. És ha a Törvényszék el is fogadja végül a módosított alapszabályt, az ügyészség utána még mindig találhat hibát.

Ami újabb módosítást és újabb közgyűlést jelent. ..

A sorozat következő részeiben a legfontosabb (beépítendő) Ptk., illetve „civiltörvényi” rendelkezésekre koncentrálunk. Jelezzük a feltétlenül beépítendő rendelkezéseket és azokat a hibákat, melyek a törvényszéki hiánypótlásokban jellemzően visszatérnek.

Annyit azért előre jelzek, hogy mi sem mondjuk meg a tuttit. A beígérttel ellentétben ugyanis a bejegyzésben közreműködő megyei szervek (törvényszékek, ügyészségek) elvárásai, jogértelmezési gyakorlata továbbra is eltérő. Messze nem teljesült a jogalkotó azon ígérete, hogy az új szabályozás gyakorlatba ültetését felkészült és egységes szemléletű apparátus segíti majd. Nem a titkárok, ügyészek hozzáállásával van baj - inkább azzal, hogy a beígért egységes jogértelmezést ők maguk sem kapták meg.

Ennek köszönhetően megyénként más és más elvárások fogalmazódnak meg a „hiánypótlási végzésekben”. Ezeket feldolgozva, gyakorlatilag megyénként kellene felkészíteni a civil szervezeteket a létesítő okirat tartalmi követelményeire, a sokszínű formai elvárásokra… Volt ugyan erre irányuló segítő szándékunk, de a NEA nem támogatta az ehhez beadott pályázatunkat.

Így hát elsősorban a Győri Törvényszék hiánypótlási gyakorlatára összpontosítok majd.

Következik: „Civilnek lenni – civilnek maradni” 2. rész

dr.Kalas György / Jogsegélyszolgálat

e-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.