A kapcsolódó elemzés letölthető innen:
Az éppen 10 éve ratifikált Aarhusi Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférés és a társadalmi részvétel meglévő, „nemzetközileg elfogadott” alapelemeit gyűjtötte össze - és azokat minimális elvárásként fogalmazta meg. Hogy ezek a minimális elvárások hogyan teljesültek? A témában öt éve jelentettünk meg egy brosúrát („A szárba szökkent Aaarhus”), amelyben egyebek közt értékeltük a honi végrehajtással kapcsolatos civil tapasztalatainkat is. Összegezésként szomorúan állapítottuk meg: az Egyezmény három pilléréből csak a (közérdekű környezeti) információhoz való hozzáférés az egyedüli terület, amelynek jogi háttere valóban garantálhatná a hatékony jogérvényesítést. Garantálná – ha jól működne a negyedik pillér: a részvételre képesítés. Mivel azonban ezzel súlyos bajok vannak, az adathozzáférésnél is csak részsikerekről beszélhetünk. A most elkészült új kiadványunkban rövid áttekintést adunk a mostani „magyar helyzetről”, de a hangsúlyt leginkább az Egyezmény hatályba lépése óta eltelt időben a különböző testületekben folyó munka bemutatására helyezzük.
Bővebben: Új szakmai-jogi kiadvány: Az Aarhusi Egyezmény intézményrendszere és gyakorlata
PJTE ÁJK PhD értekezés 2010
http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/panovics-attila/panovics-attila-vedes-ertekezes.pdf
PJTE ÁJK szakdolgozat 2010 - Tézisek
http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/panovics-attila/panovics-attila-vedes-tezisek.pdf
Szakdolgozat (2010)