Tisztelt Látogató!
Mellékletünkben csatoljuk az Aarhusi Egyezmény hazai végrehajtásáról szóló (minisztérium által összeállított) három éves Nemzeti Jelentését.
Az Egyezmény Titkárságának készített Jelentés egyes megállapításait a civil környezetvédő szervezetek képviselői kritikával illették - javasolták annak valósághoz közelítő átfogalmazását.
Ez sajnos nem minden esetben történt meg.
Kalas György / Jogsegélyszolgálat
Mindenkinek joga van a közérdekű adatokhoz és az egészséget biztosító környezethez. A környezetkárosítás nem ismer határokat - a környezeti adatok „minősítetten közérdekű adatok”.
Ez az 1998-ban született Aarhusi Egyezmény alapállása, melynek megfogalmazásában az európai civil környezetvédő szervezetek kiemelkedő érdemeket szereztek. Az Egyezmény alapvetően a civil társadalom három kulcsfontosságú pillérére épül:
Az Egyezmény rendelkezései – a tagországok ratifikálása után – 2001. október 30-án léptek hatályba. Nálunk a 2001. évi LXXXI sz. törvénnyel hirdették ki, ezzel a magyar jogrend részévé vált.
A hatályba lépés után az EU azonnal hozzákezdett az Egyezményben foglaltak belső jogi normává történő alakításához. Rövid előkészítő munka után 2003-ban két „végrehajtási” irányelv is megjelent (2003/4/EG és a 2003/35/EG).
Ezt azért jelzem, mert beadványaikban - a hatályos magyar jogszabályok mellett - ma már Önök közvetlenül hivatkozhatnak az Aarhusi Egyezményben és az EU irányelvekben foglaltakra is.
A Reflex Egyesület és partnerszervezetei az EGT/Norvég Fiannaszírozási Alap projekt keretében 2010 január-március között vizsgálták a 2001. évi LXXXI sz. törvénnyel kihirdetett Aarhusi Egyezmény végrehajtását. Az adatkezelők közül a három megye 35 önkormányzattól környezetvédelmi közérdekű adatokat kértünk ki, illetve vizsgáltuk a környezetvédelmi adatok honlapon való megjelenítését és a közhírré tétel gyakorlatát.
Az értékelésről bővebben…