Az „Adatvadász” fedőnevű sorozatunk célja az volt, hogy minél több civil megismerje a közérdekű adatok jelentőségét, fogalmát és a hozzáférési lehetőségeket. Tisztáztuk, hogy az adatkezelő szervet adatkérésével bárki megkeresheti – azt 15 napon belül kell teljesíteni. Vagy 8 napon belül lehet megtagadni.

Jogos a megtagadás, ha az adatot nem az adatkezelő szervtől kérte, ha a közérdekű adat nem hozzáférhető vagy ha a kérése beazonosíthatatlan.

Az adatkezelő Szervtől – mivel ez neki munka - lelkesedést ne várjon, az Infotv-ben behatárolt megtagadási okokat azonban senki nem értelmezheti kiterjesztően. Ha a kért iratokból (adatokból) csak meghatározott adatok minősülnek titkosnak, akkor azok kiemelése után a többi adat hozzáférhetőségét biztosítani kell - a kiemelt (titkos) adatok helyettesítésére az adatkezelő nem köteles.

Ha egy kért közérdekű adat kiszolgáltatását a Szerv alaptalanul megtagadta, továbbá

·         ha beadványát válaszra sem méltatta,

·         ha nyilvánvalóan nem a kért adatokat szolgáltatták ki,

·         ha a meghatározott költségtérítés összegét túlzottnak tartja,

·         vagy ha az adat titkosítását az adatkérés beérkezte után rendelték el.

akkor vagy a bíróságtól vagy a NAIH-tól lehet segítséget kérni.

Ha a bíróság mellett dönt, akkor a megtagadástól számított 30 napon belül kérheti, hogy az adatkezelő szervet kötelezzék a kért közérdekű adat kiadására, illetve az Önt ért jogsérelem orvoslására. A keresetlevélben fogalmazza meg pontosan az ügy előzményeit és csatolja hozzá annak dokumentumait (adatkérő beadványt, a feladást bizonyító ajánlott szelvényt, a Szerv megtagadó válaszát – ha van). A közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított perek illetékmentesek.

A perben a bizonyítási teher nem Önt terheli, hanem a köz szolgálatára rendelt adatkezelő Szervnek kell bizonyítania, hogy jogszerűen tagadta meg a kért adatok kiszolgáltatását.

„Helyi adatkezelők” (pl. önkormányzatok) ügyeiben a kereset elbírálására mindig az adott megyei törvényszék székhelyén lévő járásbíróság jogosult. Vagyis területünkön a Győri, a Szombathelyi illetve a Zalaegerszegi Járásbíróság.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) viszonylag új intézmény, amely 2012-től a független adatvédelmi biztos feladatait vette át. A NAIH beadványára is a fentiek vonatkoznak.

Hiányosság feltárása esetén a NAIH nem kötelező határozatot hoz, hanem állásfoglalást, figyelmeztető ajánlást, melyben a Szervnél kezdeményezheti a jogsértő gyakorlat felszámolását. Amennyiben ez is hasztalan lenne, akkor azonban Ön is és a NAIH is a bírósághoz fordulhat. És még valami: „A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit nem érhet hátrány” (Infotv. 52.§ /1/ bek.)

Figyelem! Nem kérheti a NAIH vizsgálatát, ha az adott ügyben korábban a bíróságnál már pert indított (illetve az ügyben a bíróság korábban már jogerősen döntött).

Az aktív információs jog sérelme esetén –- tehát ha a hatóság nem teszi közzé a kötelezően előírt adatait, nem építi ki az egyébként kötelező nyilvános adatbázisait - panaszkodni ugyan a felettes szervnél meg a NAIH-nál is lehet, de a tapasztalatok szerint sok sikerélményre ne számítson.

A sorozat végén

szeretnék mindenkit bátorítani a közérdekű  adatok kikérésére.

Adatvadász ténykedéséhez kérem fogadja meg az alábbi gyakorlatias tanácsaimat:  

·         adatkérését fogalmazza meg egyszerűen és a lehető legpontosabban. A végén hivatkozzon a törvényi határidőre (15 nap), illetve a hallgatás jogkövetkezményire.

·         Ne bonyolódjon bele magyarázkodásra, hogy mi végett kell Önnek a kiadni kért adat, információ. Azért, mert ehhez joga van, azért, mert csak.

·         Ha nem tudja, pontosan kinél van az adat, kérését küldje meg minden számba jöhető Szervnek.

·         Adatkérelmét küldje el elektronikusan (is) és adja meg az e-mail címét. Ha levélben küldi, akkor ajánlva vagy tértivevényesen, a másolatot pedig őrizze meg.

·         Kérje előre a költségtájékoztatást – vagy ha biztos benne, hogy csak meglévő dokumentum néhány oldaláról van szó, akkor előre jelezze, hogy vállalja a költségeket.

·         Bonyolultabb kérdéseit bontsa meg és tegye fel külön.

·         Ha a Szervek pontosítást kérnek, akkor a pontosított kérdését egy újabb beadványban fogalmazza meg (a 15 napos határidőt innen számít).

·         Személyes adatbetekintéshez kérjen előzetesen időpontot. Költséget spórol meg, ha ilyenkor digitális fényképezőgépet visz magával és maga készíti a másolatokat.

·         Ami a közre (is) tartozik, azt tegye bátran közzé!

·         Ha jogorvoslatot akar beadni, annak módját és értelmét tanácskozza meg ügyvéddel, vagy tapasztalt adatkérővel.

Még egy kis segítség:

Ezt a sorozatot az NCTA „Jogod van!” c. projektjének keretében írtam. A projekt jelentette meg a témát részletesen tárgyaló „Nyugat-dunántúli üvegzsebkönyv” c. brosúránkat és az adatkérés gyakorlatát segítő, több mint 40 beadványt tartalmazó „Iratmintatárat” is. Mindkettő megtalálható, letölthető az alapítványunk által működtetett www.civilkontroll.gyor.hu honlapról.

A közérdekű adatigénylőt, közérdekű bejelentőt kezdeményezése miatt elméletileg nem érheti semmilyen hátrány. Persze tudom, hogy kisebb településeken bátorság kell a helyi nagyságokat ilyen beadványokkal zaklatni. Ha fél a saját nevében kikérni, akkor keressen magának egy olyan civil szervezetet, amelyikben megbízik, és amelyik a témában kellő tapasztalattal rendelkezik

A legkomplettebb szolgáltatást az Átlátszó Oknyomozó Újságíró Központ által működtetett www.atlatszo.hu weboldal KIMITTUD projektje kínálja, amely eddig több mint 2000 közérdekű adatkérés megfogalmazásában (továbbításában, közvetítésében) segédkezett. A fenti honlapról tájékoztatást kaphat az adatigénylés jogi hátteréről, megismerheti a KIMITTUD rendszer lényegét, amit video-képernyőn is elmagyaráz az üzemeltető cég munkatársa.

Több ezer lehetséges adatgazda címét, elérhetőségét közli, tanulságos olvasmányként (és mintaként) kínálja fel az általuk közvetített megannyi adatkikérés levelezését. A KIMITTUD által biztosított szolgáltatás a tapasztalatok szerint egyaránt nagy segítséget jelent az adatigénylőknek és adatkezelő Szerveknek is.

Útravaló ismétlés!

1. Demokráciában élünk, ahol a szabad véleménynyilvánítás és a közérdekű adatok megismerhetősége mindenki számára biztosított.

2. Az államhatalom működésének átláthatósága elképzelhetetlen az aktív, jogaikat gyakorló polgárok nélkül. A demokrácia aktív, felelős polgárokat feltételez - akik a közügyekben tájékozottak és személyesen akarnak részt venni azok intézésében.

dr. Kalas György

Ökológiai Stúdió