Az önkormányzat feletti demokratikus kontroll biztosítása nem csu­pán a közpénzek felhasználásának ellenőrzése miatt fontos – de a civilek az Infotv. segítségével szerezhetnek információt arról is,

• hogy a döntések folyamatában valójában milyen súlyt kap a helyi környezet, illetve a lakosság érdekeinek képviselete, életminőségének vé­del­me?
• hogy képviselőnk milyen álláspontot foglalt el egy konkrét ügyben és tényleg az őt megválasztó polgárok érdekeit, akaratát képviselte-e

Ismétlés: közérdekű adatot bárki kérhet ki azt adatkezelőtől – függetlenül attól, hogy hol lakik. A beadvány ingyenes - indokolni nem kell.

Akkor most lássuk, mik a leggyakrabban igényel adatok:

Az önkormányzati (képviselő testületi és bizottsági) ülések – fő szabály szerint – nyilvánosak. Legnagyobb nyilvánosságot az jelenti, ha a polgárok helyszíni közvetítésben maguk láthatják, hallhatják a közgyűlési témák vitáját – a leghatékonyabbat pedig az, ha a polgár személyesen ballag el a testület nyilvános ülésére

A nyilvános ülések dokumentumai (jegyzőkönyv, kép- illetve hang­felvétel) mindenki számára megismerhetőek, beleértve mindazon iratokat, tervezeteket, mellékelteket is, melyek a napirenden szereplő témák tárgyalásához készültek. Az előterjesztéseken kívül ebbe a körbe tartoznak a bizottsági felkérésére (vagy egyéb közpénzen) a témában készített szakértői vélemények is.

A közgyűlésen elhangzott felszólalások, nyilatkozatok és személyes megnyilvánulások köz­érdekű adatokká válnak, azaz a továbbiakban szabadon idézhetők. A nyilvános üléseken történtekről egyébként a képviselők hozzájárulása nélkül bárki készíthet hang- és képfelvételés azt bármilyen (nem jogellenes célra) felhasználhatja.  Közérdekű, vagyis kikérhető adatnak minősül a nyílt ülésen hozott, név szerinti szavazást rögzítő számítógépes lista is.

A nyílt testületi ülésekről készült jegyzőkönyvekbe és mellékleteibe lakóhelyétől függetlenül, bárki szabadon betekinthet, az onnan kimásolt részek szabadon terjeszthetőek – mégpedig az érintett hozzájárulása nélkül. A jegyzőkönyvek nyilvánosságát segíti, ha azokat az önkormányzat felrakja a honlapjára. Ez üdvözlendő ugyan, de erre hivatkozással nem lehet megtagadni a személyes betekintést, vagy az írásos adatközlési kötelezettséget.

Az Infotv. példálózó felsorolásában jelzi, hogy egy helyi önkormányzatnak milyen feladatkörébe tartozó ügyeiben keletkeznek közérdekű adatai(pl. az önkormányzat költségvetését és annak végrehajtását érintő adatok, továbbá a vagyonkezelésére, közpénz-felhasználására, ezek szerződéseire vonatkozó mindenféle szerződés stb.).

Közismert, hogy az önkormányzat a közfeladatok ellátása érdekében magánszemélyekkel és cégekkel különféle szerződéseket köt. A szerződések tárgya, összege, tartalma, teljesítésére vonatkozó adatai - amennyiben közpénz kifizetést, vagy a közvagyon felhasználást érintik - logikusan nyilvánosak. Miként azon szerződések is, melyek a piaci szereplők vagy magánszemélyek részére különleges vagy kizárólagos jogot biztosítanak (pl. közbeszerzések).

A szerződésből üzleti titoknak csak a műszaki megoldásokra, gyártási folyamatokra, munkaszervezési és logisztikai módszerekre, valamint a know-how-ra vonatkozó adatok minősülhetnek – tehát csak erre alapozva lehet jogszerűen visszautasítani a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok/szerződések kiszolgáltatását.

A legtöbb helyen a helyi önkormányzat a feladatkörébe utalt tevékenységek ellátására saját tulajdonú, vagy részvételével működő gazdasági társaságokat hoz létre (mint pl. a helyi televíziók, vagyongazdálkodási, kommunális szolgáltató cégek, ipari park Kft-k, hőszolgáltatók stb.).

Ezek közfeladatot ellátó szerveknek minősülnek, melyek szintén kötelesek az általuk kezelt közérdekűnek minősülő adatokhoz való hozzáférést az előzőek szerint bárkinek biztosítani.  Kivételesen nyilvános a közfeladatot ellátó szervek feladatkörében eljáró személyek összes személyes adata és megismerhetők a veze­tő tisztség-viselőinek juttatásaira vonatkozó adatok is!

Az természetes, hogy apolgármester, az alpolgármesterek, a jegyző illetménye, jutalma és egyéb juttatása, vagyonnyilatkozata bárki számára megismerhető, közérdekű – pontosabban közérdekből nyilvános adat. Ennek minősülnek az önkormányzati képviselők, tanácsadók és főtanácsadók tiszteletdíjai és egyéb juttatásai, az önkormányzati bizottságokban betöltött funkciójuk, valamint az ezekért megállapított juttatások összege. Nyilvános az önkormányzati képviselőknek a társaságok igazgató tanácsában, vagy felügyelő bizottságában betöltött funkciója – a juttatásuk pedig akkor, ha az önkormányzatnak a társaság döntéshozatalában meghatározó hányada van.

A település környezetvédelmi, egészségvédelmi, szociális, civil stb. célú önkormányzati pénz­alapjainak felhasználásával, a döntéshozatal folyamatával kapcsolatos adatok mindenki által megismerhetők. Ez az alapokat érintő pályázatokra is érvényes. Főszabály a pályázati eljárás átláthatósága, hiszen a közérdek megelőzi az üzleti titok védelmének magánérdekét! Közpénzekről lévén szó ez logikus is.

Legközelebbi témánk az aktív információs jog. Vagyis hogyan működik (ha működik) az, mikor az állami-önkormányzati szerveknek az Infotv. közzétételi kötelezettséget ír elő. Hol, mit, hogyan kötelesen a Szervek „maguktól” nyilvánosságra hozni. És vajh, megteszik-e?

dr. Kalas György / Ökológiai Stúdió