Kedves Civil Szervezetek!

A május 7-én Győrben rendezett „Lenni… Aktívnak lenni…” c. civil fórum egyik központi témája a civil szervezetek közhasznúsági státuszának „megmentése” volt.
A 2011. évi CLXXV. tv. 2014. május 31-ig adott határidőt a törvényben előírt új közhasznúsági feltételek megteremtésére és a kérelem törvényszékhez való benyújtására – tehát alig maradt idő.
Legsürgetőbb a létesítő okirat módosítása, mert ez egyesületeknél még közgyűlési jóváhagyást és dokumentálást (jegyzőkönyv, jelenléti ív) igényel.

·         A SOS-1 részben a közfeladatok pontos jogszabályhelyeinek beazonosításához

·         A SOS-2 részben a tagsági jogviszonnyal, a szervezet felépítésével, az egyes szervek működtetésével kapcsolatban adtunk tanácsokat. 

·         A SOS-3 az okiratban megjelenítendő összeférhetetlenségi és nyilvánossággal kapcsolatos szabályokat jártuk körbe.

Most a közhasznú alapszabályok/alapító okiratok végére érünk lassan. A befejező „egyéb rendelkezések” mellett részletesebben arra teszünk javaslatot, hogy miként jelenítsék meg a Felügyelőbizottság feladataival, működésével kapcsolatos elvárásokat. Már ha szükséges.

Közhasznú S.O.S.-4

Ami a korábbi ellenőrző, felügyelő, számvivő stb. bizottságokat illeti, azt mostantól egységesen Felügyelőbizottságnak (Fb.) szólítandó (hogy miért kell egybe írni, az nyelvtani talány).

Az Fb-ket feltehetően sokan meg fogják szüntetni, és nem csak az új felelősségi szabályok miatt, hanem mert „kevésbé kötelező”. A Civiltörvény szerint akkor, ha a szervezet közhasznú és éves bevétele meghaladja az 50 millió Ft-ot. Az új Ptk. egyéb feltételeket is mond: ha a szervezet taglétszáma 100 fő fölött van, vagy tagjainak több mint a fele jogi személy (ez utóbbi tehát alapítványra nyilván nem vonatkozik).

Az Fb. tagjaira a Ptk. az alábbi kizáró rendelkezést tartalmazza (beépíteni javaslom):

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A létesítő okiratban szabályozni kell az Fb. tagjaira vonatkozó összeférhetetlenséget (ezt már az SOS-3 leírta) és a bizottság működtetésének rendjét. (ami hasonló lehet, mint az elnökségi).

A Fb. fontos intézkedési jogosultságait a Civiltörvény 41.§-a tartalmazza.

1) A felügyelő szerv ellenőrzi a szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet. A szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

2) A felügyelő szerv tagja a szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

4) A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

A létesítő okiratban a szervezet gazdálkodását tárgyaló részben fel kell sorolni a főbb bevételeket, kiadásokat illetve a civiltörvény 42.-46. §-aiban foglalt fontosabb szabályozási elemeket.

Amelyik szervezet (a legtöbb ilyen) nem folytat befektetési tevékenységet, annak ezt kifejezetten le kell írnia (ha viszont végez, akkor mellékelnie kell a Befektetési Szabályzatát).

Más belső szabályzatot (pl. SzMSz-t) csak akkor kell mellékelni, ha a létesítő okiratban hivatkozás van rá, hogy garanciális jogokat (pl. a működés nyilvánosságának szabályai) abban történik.

A megszűnés/megszüntetés eseteit a Ptk. szabályozza, a létesítő okiratban a jogutód nélküli megszűnés esetére lehet rendelkezni a hitelezők kielégítése után esetleg megmaradó vagyon sorsáról.

A létesítő okirat végén utalni lehet az alkalmazandó mögöttes jogszabályokra:

A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben Ptk. egyesületekre vonatkozó rendelkezései, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény megfelelő rendel­kezései az irányadóak

                                                                                                                                             elnök vagy alapító

„Hitelesítésként” egyesületeknél az egységes szerkezetben való tárgyalásra, elfogadásra utaló szervezeti aktusra kell hivatkozni: 

Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat szövege megfelel a 2014. május ….….-i közgyűlés   ……………számú határozattal elfogadott módosítások alapján hatályos  tartalomnak.

A beépített új rendelkezések vastagon szerepelnek.

                                                                                                                                             elnök sk.

Alapítvány esetében értelemszerűen az alapító nyilatkozik:

Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat szövege megfelel az alapító 2014. május     -i módosítása alapján hatályos tartalomnak.

A beépített új rendelkezések vastagon szerepelnek.

                                                                                                                                             alapító sk.

Mindkét esetben:

Előttünk, mint tanúk előtt:

1. Név: ……………………………………                                                2. Név:  …………………………………………..

Lakcím: ……………………………………                                                Lakcím: ………………………………………

Aláírás ……………………………………                                                Aláírás: …………………………………

Lesz még egy utolsó rész, ahol technikai tanácsokat kaphatnak majd arról, hogy  mit, hogyan kell dokumentálni  május 31-ig azon szervezeteknek, akik úgy döntöttek, hogy bizony közhasznúak kívánnak maradni.

dr. Kalas György

Ökológiai Stúdió Alapítvány

A sorozat a „NCTA-2013-2371-A „Jogod van! – Helyi közösségek segítése a civil kontroll hatékonyabb érvényesítése érdekében a Nyugat-dunántúli régióban” c. támogatásával készült.

Mellékletek:

KözhasznúKv.S.O.S.-4.pdf

[ ]

479 kB