Kedves Civil Szervezetek!

A május 7-én Győrben rendezett „Lenni… Aktívnak lenni…” c. civil fórum egyik központi témája a civil szervezetek közhasznúsági státuszának „megmentése” volt.
A  2011. évi CLXXV. tv. 2014. május 31ig adott határidőt a törvényben előírt új közhasznúsági feltételek megteremtésére és a kérelem törvényszékhez való benyújtására – tehát alig maradt idő.

Legsürgetőbb a létesítő okirat módosítása, mert ez egyesületeknél még közgyűlési jóváhagyást és dokumentálást igényel.  A SOS-1 részben a közfeladatok pontos jogszabályhelyeinek beazonosításához adtunk tanácsokat.
Most a közhasznú alapszabályban/alapító okiratban kötelezően megjelenítendő tartalmi elemekre teszek javaslatot. Mondom javaslatot, hiszen az „alapokmányok” tartalmának meghatározásához csak a közgyűlésnek ill. alapítónak van joga.

Közhasznú S.O.S.-2

Tanácsok:

1. A bíróságnál bejegyzett célokat most inkább nem módosítsátok, mert annak vannak a legszigorúbb feltételei. Később könnyebb lesz.

2. A négy „alapvető rendelkezést” valamilyen formában mindegyik közhasznú szervezetnél meg kell jeleníteni.

3. Az egyesületi jogviszony, keletkezésénél, megszűnésénél természetesen csak a legfontosabb új elemek beépítésére teszek javaslatot.

4. Az egyesület/alapítvány belő működésének szabályozásánál is csak azokat emeltem ki, melyek új elvárások. Az új Ptk.-val kapcsolatos bírósági elvárásokat valójában még senki nem ismeri, íg arra csak próbálkozások vannak. A hiánypótlásnál – ami elkerülhetetlen – úgyis kiderül minden. 

Alapvető rendelkezések

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az Egyesület által felvállalt közhasznú szolgáltatásokból a tagokon kívül más is részesülhet.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, a  …………  pontban felsorolt közhasznú feladatok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

A tagsági jogviszony keletkezése,   megszűnése

(tagfelvétel, elutasítás) A tagfelvétel kérelem alapján történik. A felvételt kérő akkor válik az egyesület tagjává, ha az elnökség a tagok sorába felvette. A tagfelvétel ügyében akkor hozható elutasító döntés, ha a tagjelölt szervezet (magánszemély) mozgalmi vagy gazdasági magatartása sérti a Egyesület tagjainak (Alapszabályban foglalt) érdekeit. Nem lehet tag, aki szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerős bírósági büntető ítélet hatálya alatt áll.

(tagsági viszony megszűnése) A tag tagsági jogviszonyát bármikor megszüntetheti. A kilépési szándékot az egyesület elnökségének írásbeli nyilatkozattal kell bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg az egyesületi tagság megszűnik.

Az Elnökség törli azt a tagot, aki hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha az elmaradt tagdíj megfizetésére az Elnökségtől írásban felszólítást kapott, és ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható.  

(kizárás szabályozása) Az Egyesület tagjainak sorából kizárható a tag, ha

a.) bíróság cselekvőképességet kizáró vagy cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte
b.) súlyosan vét az Egyesület alapszabálya ellen és ezzel  veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósítását.

Az Elnökség kizárja azt a tagot, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

A kizárási eljárást a közgyűlés folytatja le. A kizárással érintett tag személyes meghallgatását biztosítani kell. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

A döntéshozó szervek működése

A létesítő okiratnak tartalmaznia kell a döntéshozó szervek (közgyűlés, kuratórium)

-          ülésezésének gyakoriságára,

-          az ülések összehívásának rendjére,

-          a napirend közlésének módjára,

-          az ülések nyilvánosságára,

-          a határozatképességre, határozathozatal módjára vonatkozó szabályokat;

Így különösen, mindenképpen például:

A közgyűlést az Elnökség legalább egyszer minden évben összehívja. Rendkívüli közgyűlést az Elnökség bármikor összehívhat. Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, az Ellenőrző Bizottság kezdeményezi, vagy ha ezt a tagok 1/3-a napirendi pontok megjelölésével kéri.

A közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell annak pontos helyét, időpontját és a tárgyalni tervezett napirendi pontokat. A meghívót úgy kell postázni, hogy azt a tagok legkésőbb 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt kézhez kaphassák.

(új Ptk) Az egyesületi tagok a meghívó kézhezvételétől számított 8 napon belül indoklással ellátva az Elnökségnél írásban kezdeményezhetik új napirend felvételét. A javaslatról az Elnökség a Ptk. 3:75. § /2/ bek. szerint dönt.

A meghívót elektronikus levélben is lehet kézbesíteni.            

(nyilvánosság) A közgyűlés – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – nyilvános.

(éves beszámoló, kh. melléklet elfogadása) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

Az előző évről szóló számviteli beszámolónak, szakmai jelentésének és a közhasznúsági mellékletnek az elfogadása. Ezekben a kérdésekben a közgyűlés a következő év május 31-ig dönt.

A közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(új Ptk.) Minősített többség szükséges:

a.) Az összes tag háromnegyedes többsége szükséges az Egyesület céljainak módosításához, illetve az Egyesület megszűnéséről vagy más szervezettel történő egyesüléséről hozandó döntéshez.

b.) A közgyűlésen jelen lévő ragok háromnegyedének szavazat szükséges az Alapszabály elfogadásához és módosításához,

A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben a hozott határozatokat folyamatos sorszámmal kell rögzíteni. A jegyzőkönyvből – a döntés tartalmán, időpontján és hatályán kívül - ki kell tűnnie a hozott határozatokat szavazáson támogatók illetve ellenzők számarányának.

Ugyanezek az elvárások a ügyintéző szervek (elnökség, választmány) működtetésével              kapcsolatos szabályozásra, illetve a  felügyelő szerv működésére - ha van( kötelező az FB, ha az éves bevétel meghaladja az 50 millió Ft-ot, illetve a taglétszá a 100 főt)

Folytatás következik.

                                                                                                                             dr.Kalas György
                                                                                                                 Ökológiai Stúdió Alapítvány

A sorozat a „NCTA-2013-2371-A „Jogod van! – Helyi közösségek segítése a civil kontroll hatékonyabb érvényesítése érdekében a Nyugat-dunántúli régióban” c. támogatásával készült.

Mellékletek:

KözhasznúS.O.S.2.pdf

[ ]

411 kB