Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség

Alapszabály

 

I. Általános rendelkezések

1.§ a.)     A Szövetség neve: Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség

Hivatalos rövidítése: Éghajlatvédelmi Szövetség

A szövetség neve angol nyelven: Hungarian Climate Alliance

b.)           A Szövetség működési területe: a Magyar Köztársaság területe

c.)           A Szövetség székhelye: 9024 Győr, Bartók Béla u. 7.

d.)           A Szövetség önálló jogi személy

 

 

II. A Szövetség célja és feladatköre

2.§ /1/ A Szövetség konkrét célja, hogy összefogja, segítse, és hatékonyabbá tegye az önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdasági társaságok azon tevékenységeit, amelyek az éghajlatváltozás problémájára keresnek megoldásokat.

A Szövetség általános célja, hogy a napi tevékenysége révén, a programjai által, a pályázati és egyéb forrásokból finanszírozott projektek segítségével éghajlatváltozás megelőzésével és hatásainak mérséklésével összefüggő fejlesztéseket és ismeretterjesztést valósítson meg.

 

a.) A fenti – a környezetvédelemről szóló 1995.évi LIII. törvényből következő – felismeréstől vezérelve a Szövetség kinyilvánítja, hogy a /2/ bekezdésében deklarált,

- környezetvédelmi tevékenységét,

- természetvédelmi tevékenységét,

- terület- és településfejlesztési tevékenységét,

- tudományos, kutatási tevékenységét,

- nevelési és oktatási, ismeretterjesztési tevékenységét,

- fogyasztóvédelmi tevékenységét,

- egészségmegőrzési tevékenységét,

- kulturális örökség védelmi, műemlékvédelmi tevékenységét

az 1997. évi CLVI. törvényben (Ksztv.) foglalt követelményeknek eleget téve közhasznú szervezetként valósítja meg.

 

b.) A Szövetség fenti tevékenységeihez kapcsolódó közhasznú szolgáltatásokból a tagokon kívül más is részesülhet.

 

/2/ A Szövetség a fenti általános célokat, és tevékenységeket a következő konkrét formákban valósítja meg:

A Szövetség munkája során irányadónak tekinti az Európai Klímaszövetség (Climate Alliance, Klimabündnis) stratégiai elveit, azokat a hazai szakmapolitikai elvek (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia) alapján valósítja meg az alábbiak szerint:

- a környezetvédelmi tevékenységen belül: az energiahatékonyságot, - megújuló energiaforrásokat, környezetkímélő közlekedést és fenntartható hulladékgazdálkodást célzó fejlesztések és szemléletformálás (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.  törvény 26.§ c/9. pont),

- a természetvédelmi tevékenységen belül: természetkímélő gazdálkodással, -turisztikával, biológiai sokféleség megőrzésével összefüggő fejlesztések és szemléletformálás (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.  törvény 26.§ c/8. pont),

- terület- és településfejlesztési tevékenységen belül: éghajlatvédelemmel összefüggő helyi és területi fejlesztési stratégiák és programok kidolgozása, e szempontok érvényesítése az országos és területi fejlesztési folyamatokban (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.  törvény 26.§ c/9. pont),

- tudományos, kutatási tevékenységen belül: bekapcsolódás az éghajlatváltozással összefüggő tudományos és kutatási tevékenységekbe (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.  törvény 26.§ c/3. pont),

- nevelési és oktatási, ismeretterjesztési tevékenységeken belül: intenzív éghajlatvédelmi szemléletformáló, oktató és ismeretterjesztő munka a szakmai tevékenységekhez kapcsolódóan (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.  törvény 26.§ c/4. pont),

- fogyasztóvédelmi tevékenységen belül: helyben termelt javak helyi falhasználását (helyi termék/helyi piac) célzó, a méltányos kereskedelemből (Fair Trade) származó áruk felhasználásával kapcsolatos fejlesztések és a tudatos fogyasztással kapcsolatos szemléletformálás (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.  törvény 26.§ c/16. pont),

- egészségmegőrzési tevékenységen belül: az éghajlatváltozás problémáinak – hő- és hideghullámok, viharok, szélsőséges helyzetek - alkalmazkodásához kapcsolódó tevékenységek, turisztikai rendezvények szervezése (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/1. pont).

- kulturális örökség védelmi, műemlékvédelmi tevékenységen belül – a hagyományos kulturális és épített örökségeink környezeti előnyeivel, éghajlatvédelmi összefüggéseivel összefüggő tevékenységek – fejlesztések, szemléletformálás (a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c/6-7. pont)..

 

A felsorolt tevékenységek végzése történhet pénzbeli támogatás, személyes közreműködés, információszolgáltatás, érdekképviseleti tevékenység ellátása, valamint fejlesztési feladatok ellátása által.

 

Céljai elérése érdekében a Szövetség

a/  kapcsolatot tart a szakminisztériumokkal, a területi fejlesztési intézményekkel, szakhatóságokkal, képviseli a tagság és a tagszervezetek  – közösen kialakított – álláspontját,

b/ szakmai segédanyagokat, lakossági ismeretterjesztő brosúrákat ill. reklám-, és marketing anyagokat ad ki és terjeszt az éghajlatvédelemmel kapcsolatosan,

c/ internetes honlapot létesít és működtet az éghajlatváltozás problémájának, az azért felelős szennyezések mérséklésének és az alkalmazkodás lehetőségeinek bemutatására,

d/ kapcsolatot létesít és tart fenn hasonló tevékenységet folytató szövetségekkel, egyesületekkel és intézményekkel.

 

3.§ A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési, megyei és fővárosi önkormányzati képviselő választáson képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

III. A Szövetség szervezete

4.§ /1/ A Szövetséget önállóan megalakult és bíróság által bejegyzett társadalmi szervezetek, illetve önkormányzatok hozták létre.

 

/2/ A Szövetség nyitott szervezet, ahhoz rendes, illetve pártoló tagként a jövőben más társadalmi szervezet, önkormányzat, gazdasági társaság is csatlakozhat, ha a Szövetség célkitűzéseivel egyetért és vállalja a Szövetséghez tartozással járó kötelezettségeket.

 

/3/ A Szövetség tevékenységének gazdasági vállalkozás formában való végzésére gazdálkodó szervezetet alapíthat.

 

IV. A Szövetség tagjai, a tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése

A Szövetség tagja lehet: rendes tag

pártoló tag

 

5.§ /1/ A Szövetség rendes tagja lehet az a bejegyzett belföldi és külföldi társadalmi szervezet, továbbá önkormányzat, gazdasági társaság, amely az Ügyvezető Testületnek (ÜT) benyújtott felvételi kérelmében írásban nyilatkozik arról, hogy

 

a.) a Szövetség célkitűzéseivel egyetért, s e célok megvalósítása érdekében szervezi és segíti tagjainak tevékenységét,

 

b.) a Szövetség Alapszabályát ismeri, elfogadja és vállalja a tagdíj megfizetését.

 

/2/ A Szövetségben pártoló tag lehet minden olyan intézmény, közösség, szervezet vagy magánszemély, amely (aki) egyetért a Szövetség Alapszabályban vállalt célkitűzéseivel és az ÜT-nek benyújtott felvételi kérelmében vállalja a Szövetség erkölcsi vagy anyagi támogatását.

A támogatás természetbeni munkavégzés, adomány, vagy pénzügyi kötelezettségvállalás útján egyaránt történhet

 

/3/ A rendes és pártoló tagok felvétele az Ügyvezető Testület (ÜT) hatáskörébe tartozik. A tagfelvételnél vizsgálni kell, hogy a kérelmező saját döntési rendszerében jogszerűen határozta-e el a csatlakozást.  A tagfelvételről a soron következő küldöttgyűlést tájékoztatni kell.

 

/4/ A tagfelvétel ügyében akkor hozható elutasító döntés, ha a jelentkező szervezet mozgalmi vagy gazdasági magatartása sérti a Szövetség tagjainak érdekeit.

 

6.§ /1/ A tagsági jogviszony megszűnhet:

 

a.) a tag jogutód nélküli megszűnésével,

 

b.) a tag által írásban bejelentett kilépésével,

 

c.) törléssel: ha a tag a tagdíj, illetve a vállalt anyagi támogatás tárgyévre vonatkozó befizetésével hat hónappal elmaradt.  Ezt a rendelkezést az ÜT csak akkor alkalmazhatja, ha az elmaradt tagdíj megfizetésére a mulasztó tagot az elnök előzetesen írásban felszólította, és ha a kötelezettség elmulasztása a tagnak felróható.

 

d.)kizárással, a küldöttgyűlés döntése alapján /11.§ /2/ bek. g.) pont/

 

/2/ A tag kizárására a küldöttgyűlésnek van hatásköre. A küldöttgyűlés – az Ügyvezető Testület javaslata alapján – kizárhatja azt a tagot, aki az alapszabályban foglaltak megsértésével a szövetségnek szándékosan erkölcsi vagy anyagi kárt okoz.

 

 

V. A tagok jogai és kötelezettségei

7.§ /1/ A rendes tag jogai:

a.) Részt vehet az Szövetség küldöttgyűlésén és ott szavazati joggal rendelkezik.

 

b.) Bármely szövetségi tisztségre választható, megválasztása esetén jogosult a tisztséget viselni.

 

c.) Véleményezési, javaslattételi és hozzászólási jogát a Szövetség erre hivatott fórumain gyakorolhatja.

 

d.) Részt vehet a Szövetség tevékenységében, rendezvényein, részesülhet a Szövetség által nyújtott kedvezményekben, igényelheti a Szövetség szakembereinek segítségét.

 

e.) A testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kérhet.

 

/2/ A rendes tag kötelezettségei:

a.) A Szövetség szabályzatainak betartása, a Szövetségi vezető szervek határozatainak végrehajtása.

 

b.) A megállapított tagdíj pontos befizetése.

 

c.)A szövetségi vagyon megóvása.

 

/3/ A pártoló tag jogai:

a.) Szavazati jog nélkül részt vehet a Szövetség küldöttgyűlésén.

 

b.) Javaslatokat, észrevételeket tehet a Szövetség működésével kapcsolatban.

 

/4/ A pártoló tag kötelességei:

a.) Az alapszabály betartása.

 

b.) A Szövetség célkitűzéseinek erkölcsi vagy anyagi támogatása. A pártoló tagok a támogatás módját a Szövetséggel kötött külön írásbeli szerződésben rögzítik. A pártoló tagokra tagdíjfizetési kötelezettség nem vonatkozik.

 

 

VI. A tagdíj

8.§ /1/ A Szövetség rendes tagja évente tagdíjat köteles fizetni. Az éves tagdíj mértékét a Szövetség küldöttgyűlése állapítja meg az alábbiak szerint:

 

a.) A tagdíj mértéke önkormányzatok esetében a településen lakók létszámától, társadalmi szervezetek esetében a nyilvántartott tagok (magánszemélyek) számához igazodik.

Tagdíjként fizetendő a lakosok, illetve a nyilvántartott tag után 10.- Ft/fő - az alábbi korlátok figyelembevételével:

- önkormányzatok esetében a tagdíj minimuma 15 000,- Ft/év,

- társadalmi szervezetek esetében minimum 5 000,- Ft/év.

 

b.) Gazdálkodó szervezet, illetve tagsággal nem rendelkező társadalmi szervezet tagok esetében a tagdíj a szervezet tagdíjfizetést megelőző tárgyévi összes bevétele után számítandó, az alábbiak szerint:

- 50 millió Ft-ig: 5 000,- Ft/év

- 50 millió Ft felett a megelőző tárgyévi összes bevételének 1 ‰-e.

 

/2/ A tagdíjat a Szövetség minden naptári év első negyedévében számlázza a tagok felé. Újonnan belépő tag a belépéskor az éves tagdíjat időarányosan fizeti meg.

 

 

VII. A Szövetség ügyvezető szervezete

9.§ A Szövetség önkormányzati szervei:

a.) Küldöttgyűlés

b.) Ügyvezető Testület

c.) Ellenőrző Bizottság

 

10.§ /1/ A Szövetség legfőbb szerve a küldöttgyűlés, melyet legalább évi egy alkalommal össze kell hívni.

A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a napirendi pontok megjelölésével a tagoknak legalább 1/3-a írásban kéri, vagy ha azt az Ellenőrző Bizottság kezdeményezi. (16.§ /5./ és /6./ bekezdés)

 

/2/ A küldöttgyűlést az elnök hívja össze.  A küldöttgyűlés meghívójának tartalmaznia kell annak pontos helyét, időpontját és a tárgyalni tervezett napirendi pontokat. A meghívót úgy kell postázni, hogy azt a tagok legkésőbb 8 nappal a küldöttgyűlés időpontja előtt kézhez kaphassák.

 

11.§. /1/ A küldöttgyűlés a rendes tagok küldötteiből áll. A tagok jogaikat a képviseletre meghatalmazott küldöttek útján gyakorolják, a küldöttgyűlésen minden rendes tagot képviselő küldött egy szavazati joggal rendelkezik.

 

/2/ A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörében:

 

a.) megállapítja és módosítja a Szövetség Alapszabályát,

 

b.) titkos szavazással megválasztja az Ügyvezető Testületet, annak elnökét és alelnökét, továbbá az Ellenőrző Bizottságot és annak elnökét.

 

c.) Nyílt szavazáson, egyszerű szótöbbséggel határozattal jóváhagyja az Ügyvezető Testület által előterjesztett éves munkatervet és  költségvetést, határozatban dönt az Ügyvezető Testület által előterjesztett éves beszámoló és éves közhasznúsági jelentés elfogadásáról,

 

d.) értékeli az Ellenőrző Bizottság éves beszámolóját és határozattal dönt annak elfogadásáról,

 

e.)  megállapítja a tagok által fizetendő éves tagdíjak összegét,

 

f.) dönt a Szövetségnek más intézménnyel, szakmai- vagy érdekképviseleti szervezettel való egyesülése, illetve a Szövetség feloszlásának tárgyában,

 

g.)  dönt a tag kizárása tárgyában (6.§ /2/ bek.).

 

/3/ A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagság legalább 50 százaléka plusz egy küldöttje jelen van.

Határozatképtelenség esetén a küldöttgyűlés 8 napon belüli időpontra újból összehívható.

A megismételt küldöttgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül akkor határozatképes, ha azon körülményre, hogy a megismételt gyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, az eredeti meghívóban felhívták a figyelmet, valamint az ismételt küldöttgyűlés időpontja az eredeti küldöttgyűléssel együtt kitűzésre kerül, és az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napra és helyszínre történik a meghívás.  Amennyiben a megismételt küldöttgyűlést más napra hívják össze, erről a tagokat az általános szabályok szerint, külön kell értesíteni. Ekkor a meghívóban a tagságot arról kell tájékoztatni, hogy az ismételt küldöttgyűlés megtartására az eredeti küldöttgyűlés határozatképtelensége miatt, az eredeti napirendi pontok tekintetében kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes és megtartható.

 

/4/ A küldöttgyűlés nyilvános. Zárt ülés elérendelésére csak kivételesen, a jogszabályban meghatározott esetben kerülhet sor.

 

/5/ A küldöttgyűlés döntéseit – a /2./ bekezdés b.) pontban szabályozott választások kivételével – nyílt szavazáson hozza.

 

/6/ A küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.

Kivételesen 2/3-os (minősített) többségre van szükség:

–      az alapszabály elfogadásához és módosításához (/2/ bekezdés a.) pont)

–      a Szövetségnek más intézménnyel, szakmai- vagy érdekképviseleti szervezettel való egyesülése, illetve a Szövetség feloszlásának tárgyában (/2/ bek. f.) pont)

 

/7/ A küldöttgyűlésen az eredetileg  napirenden szereplő indítványok tárgyalhatók. A meghívóban nem szereplő napirendi pontok felvételére csak akkor kerülhet sor, ha azt a küldöttgyűlésen a teljes tagság több mint felét kitevő szavazata támogatja.

 

/8/ A küldöttgyűlést a Szövetség elnöke, vagy az ÜT  által megbízott ügyvezető testületi tag vezeti le (továbbiakban a küldöttgyűlés elnöke).

A küldöttgyűlés elnöke az ülés megnyitása után köteles megállapítani jelenléti ív alapján számolt határozatképességet, aminek meglétét minden határozathozatal előtt ellenőrizni köteles.

Ezután a jelen lévő küldöttek közül javaslatot tesz a küldöttgyűlési jegyzőkönyv vezetőjének illetve két hitelesítőnek személyére.

 

/9/ A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben a hozott határozatokat folyamatos  sorszámmal kell rögzíteni. A jegyzőkönyvből – a döntés tartalmán, időpontján és hatályán kívül – ki kell tűnnie a hozott határozatokat szavazáson támogatók, illetve ellenzők számarányának, valamint a teljesítési határidőknek és a teljesítésért felelős személynek.

 

/10/ A jegyzőkönyv-hitelesítők a küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyv valódiságát ellenőrizve azt aláírják, a hozzácsatolt jelenléti ívvel együtt. Több oldal esetén azokat aláírásukkal, vagy szignójukkal oldalanként hitelesítik.

 

/11/ A küldöttgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685§. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyekben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a Szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség alapszabályának megfelelő cél szerinti juttatás.

 

/12/ A küldöttgyűlés hozott döntéseiről „Határozatok gyűjtője” c. külön könyvet kell nyitni. Ennek – a határozatok sorszáma mellett – tartalmaznia kell a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők arányát. A „Határozatok gyűjtője” naprakész vezetéséért az elnök a felelős.

 

12.§ Az Ügyvezető Testület (ÜT)

A küldöttgyűlés titkos szavazással 3 évre 5 tagú Ügyvezető Testületet választ. Megválasztott ÜT tagnak a legtöbb érvényes szavazatot kapott jelölteket kell tekinteni. A megválasztott ÜT tagokból az lesz az ügyvezető elnök, illetve alelnök, aki a küldöttgyűlés újabb titkos szavazásán erre a legtöbb szavazatot kapta.

 

/1/ Az Ügyvezető Testület a küldöttgyűlés operatív ügyintéző szerve, amely a két küldöttgyűlés közötti időszakban teljes joggal és felelősséggel szervezi a Szövetség munkáját.

 

/2/ Az ÜT üléseit szükség szerint, de általában negyedévente tartja. Az Ügyvezető Testület a küldöttgyűlésnek tartozik felelősséggel. Tevékenységéről és tapasztalatairól beszámol a küldöttgyűlésnek.

 

/3/ Az ÜT rendes üléseit – a napirend előzetes közlésével – az elnök hívja össze és  a megválasztott üléselnök vezeti le. Az ÜT rendkívüli összehívását – a napirend megjelölésével – annak bármely tagja kezdeményezheti. Az Ügyvezető Testület 2/3-ának kérésére az elnök köteles az ülés 15 napon belüli összehívására.

 

/4/ Az ÜT szakmailag fontos tárgyalások, akciók levezetésére alkalmanként szakmai ügyvivőt jelölhet ki, aki a Szövetséget külső féllel szemben jogosult képviselni.

 

/5/ Az Ügyvezető Testület a küldöttgyűlés határozatainak és iránymutatásainak megfelelően szervezi és irányítja a Szövetség tevékenységét. Ennek keretében:

 

a,) dönt a rendes és a pártoló  tag felvételről, a tag törléséről /6.§ /1/ bek. c.) pont/ és minden olyan ügyben, amely nem tartozik a küldöttgyűlés vagy az Ellenőrző Bizottság kizárólagos hatáskörébe.

 

b.) szervezi és összehangolja a tagok munkáját és ahhoz ajánlásokat ad,

 

c.) a hatékonyabb és szakszerűbb fellépés érdekében, szükség esetén előzetes egyeztetés után a Szövetség nevében:

- szakmai állásfoglalásokat hoz nyilvánosságra,

- koncepciókat dolgoz ki és javaslatokat tesz,

 

d.) pályázatokat dolgoz ki és ad be,

 

e.) elkészíti saját ügyrendjét,

 

f.) irányítja a Szövetség nemzetközi munkáját,

 

g.) kapcsolatot épít ki és tart fenn a tevékenységében érintett hatóságokkal, önkormányzatokkal, gazdálkodó szervezetekkel valamint hazai és külföldi szakmai szervezetekkel,

 

h.) jóváhagyja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát (SzMSz) , Pénzügyi Szabályzatát és dönt azokban a kérdésekben, melyeket az Alapszabály nem utal a küldöttgyűlés vagy az Ellenőrző Bizottság kizárólagos hatáskörébe,

 

i.) előkészíti a Szövetség küldöttgyűlését. Ennek keretében összeállítja a küldöttgyűlés napirendjét, előzetesen megtárgyalja a küldöttgyűlési előterjesztéseket, határozati javaslatokat és az éves közhasznúsági jelentést.

 

j.) javaslatot tesz a Küldöttgyűlésnek tag kizárására,

 

k.) szervezi a Szövetségen belüli információáramlást,

 

l.) biztosítja a szerződésekből származó jogok és kötelezettségek teljesítését.

 

/6/ a.) Az Ügyvezető Testület határozatképes, ha azon az elnök és a többi testületi tag legalább fele jelen van. Az Ügyvezető Testület minden tagját egy szavazat illet meg.

 

b.) Az Ügyvezető Testület ülései nyilvánosak, a döntéshozatalnál minden tagot egy szavazat illet meg. Az ÜT ülésére – a megtartandó napirendi pontokra figyelemmel – tanácskozási joggal más személyek is meghívhatók.  Az EB elnöke az ÜT ülések állandó meghívottja.

 

c.) Az Ügyvezető Testület határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a személyi, fegyelmi és munkaügyi tárgyú döntéseket, amikor titkosan szavaz.  Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.

 

d.) Az Ügyvezető Testület üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyekben a hozott határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni.  A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie: az egyes határozatok szavazási arányának, valamint a hozott határozat tartalmának, a teljesítési határidőknek és a teljesítésért felelős személynek.

 

e.) Az Ügyvezető Testület döntéseiről „Határozatok gyűjtője” c. külön könyvet kell nyitni. Ennek – a határozatok sorszáma mellett – tartalmaznia kell a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntést támogatók és ellenzők arányát. A „Határozatok gyűjtője” naprakész vezetéséért az elnök a felelős.

 

/7/  Az Ügyvezető Testület határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685.§ b) pont/, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

 

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

 

b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

13.§ Az ügyvezető elnök

az operatív ügyvezető testület választott vezetője, aki a kollektív vezetés elvét betartva irányítja a testület munkáját. Így különösen:

 

a.) összehívja, előkészíti és levezeti az ügyvezető testület üléseit,

 

b.) a küldöttgyűlés, illetve az ügyvezető testület határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a Szövetség ügyeit,

 

c.) két testületi ülés között dönt a testület hatáskörébe tartozó sürgős ügyekben. Döntéseiről a következő testületi ülésen köteles beszámolni a testületnek,

 

d.) utalványozási jogot gyakorol és munkáltatói jogokat a Szövetség alkalmazottai felett,

 

e.) az elnököt elfoglaltsága esetén az alelnök vagy valamelyik erre kijelölt ÜT tag helyettesíti.

 

14.§ Az ügyvezető elnökhelyettes (alelnök)

a.) az Ügyvezető Testület határozatainak megfelelően folyamatosan intézi a Szövetség ügyeit,

 

b.) akadályoztatás esetén helyettesíti az ügyvezető elnököt,

 

c.) az SZMSZ-ben meghatározott képviseleti, kiadmányozási és utalványozási jogokkal rendelkezik.

 

15.§ Az Ügyvezető Testület tagjainak hatásköre és feladata

a.) Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén képviselik a Szövetséget a hatóságok, társadalmi szervek és egyéb szervezetek előtt.

 

b.) Feladatuk az Alapszabály, a küldöttgyűlés és az Ügyvezető Testület határozatainak megfelelően a vállalt, illetve rájuk bízott munkával összhangban a Szövetség vezetése.

 

c.) Szakterületüknek, illetve vállalt feladatuknak megfelelően felelősei, irányítói, vezetői és szervezői a Szövetségben folyó munkának.

 

d.) Önálló döntési jogkörrel ellátják az ÜT által a hatáskörükbe utalt feladatokat.

 

e.) Munkájukról rendszeresen tájékoztatják az Ügyvezető Testületet.

 

16.§ Az Ellenőrző Bizottság

A 3 tagú Ellenőrző Bizottság (EB) tagjait és elnökét a küldöttgyűlés az Ügyvezető Testülettel egyező módon – és azzal egy időben és azonos időre – választja meg.

Az Ellenőrző Bizottság jogosult a Szövetség működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni a Szövetség küldöttgyűlésétől, tisztségviselőitől és alkalmazottaitól.

 

/1/ Az EB feladata a Szövetség törvényes működésének, gazdálkodásának ellenőrzése.

 

/2/ Az EB közvetlenül a küldöttgyűlésnek van alárendelve és annak legalább évi egy alkalommal beszámolási kötelezettséggel tartozik

 

/3/ Az Ellenőrző Bizottság:

a.) meghatározza éves ellenőrzési tervét és ügyrendjét,

 

b.) az EB az éves terv alapján belső ellenőrzést végez, amely kiterjed a Szövetség alapszabályszerű működésének, a küldöttgyűlési határozatok végrehajtásának  ellenőrzésére, valamint a tisztségviselők munkájának értékelésére. Ennek során az EB a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

c.) az Ellenőrző Bizottság elnöke – tanácskozási joggal - az ügyvezető testületi ülések állandó meghívottja.

 

/4/ Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik.

a.) Üléseit a bizottság elnöke hívja össze, de azt bármelyik tag kezdeményezheti. Az EB határozatképességéhez a bizottsági elnök és egy tag jelenléte szükséges.

 

b.) Az EB minden tagját egy szavazati jog illeti meg. A bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazat-egyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.

 

c.) A bizottság a  döntést igénylő kérdésekben sorszámozott határozatokat hoz, melyek az elnök – ha további intézkedés szükséges – az Ügyvezető Testület, vagy a küldöttgyűlés elé terjeszt.

 

d.) Sürgős beavatkozást feltételező esetekben a bizottsági elnök írásbeli jelzéssel élhet az Ügyvivő Testület felé, amely azt legközelebbi ülésén megtárgyalni köteles.

 

/5/ Az EB köteles az Ügyvezető Testületet  tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szövetség  érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény/mulasztás/ történt, amelynek  megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, az ÜT döntését teszi  szükségessé.

 

/6/ Az Ügyvezető Testület az EB indítványára 30 napon belül köteles ülést tartani. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Ügyvezető Testület összehívására az EB is jogosult. Ha az Ügyvezető Testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az EB köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

17.§ A Szövetség vezető tisztségviselői

Az Ügyvezető Testület elnöke, alelnöke és tagjai

Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai

/1/  A vezető tisztségviselő –  az Etv. 8.§ /1/ bekezdésének megfelelően – az a magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

 

/2/) A vezető tisztségviselők nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói (Ptk.685.§ b.pont).

 

/3/ Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évi – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

/4/ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

/5/) A Szövetségben nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja illetve könyvvizsgálója az, aki

 

a.) a vezető szerv elnöke vagy tagja,

 

b.) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

 

c.) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

 

d.) az a) -c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

18.§  A Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz)

Az egyes vezető tisztségviselőkre, az Ellenőrző Bizottságra, valamint a Szövetség feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat az Ügyvezető Testület által elfogadott SzMSz tartalmazza.

 

VIII. Iratnyilvánosság

19.§ /1/ A Szövetség szervezetszerű működésével kapcsolatos dokumentumok (így a testületi ülések jegyzőkönyvei, a Szövetség által kötött szerződések és kiadott állásfoglalások) nyilvánosak. Ez alól kivételt képeznek a személyi, fegyelmi és munkaügyi tárgyú döntésekkel kapcsolatos iratok. Az iratokba a Szövetség székhelyén – a Szövetség képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet. Az éves közhasznúsági jelentést – közterületen elhelyezett hirdetőtáblára való kifüggesztéssel, a szövetség honlapján, illetve sajtóban való közléssel – mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni (1997. évi CLVI. tv .19.§ /4/ bek.)

 

/2/ A küldöttgyűlés és az Ügyvezető Testület döntéseinek nyilvánosságát biztosítani kell. A hozott határozatokat az elnök 15 napon belül a közvetlenül érintettnek írásban megküldi. A közlésnek pontosan tartalmaznia kell a hivatkozott döntés célját, a végrehajtással kapcsolatos tájékoztatást (a feladathoz biztosított anyagi-technikai hátteret, a szolgál­tatás módját), illetve a határidőket. Ugyancsak az elnök gondoskodik arról, hogy a vezető szervek döntései a Szövetség közterületen elhelyezett hirdetőtábláján kifüggesztésre kerüljenek és megjelenjenek a Szövetség honlapján is.

 

/3/ A Szövetség a honlapján, illetve közterületen elhelyezett hirdetőtábláján keresztül nyilvánosságra hozza a Szövetség szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit, valamint a működéséről készült éves szakmai és pénzügyi beszámolóját.

 

IX.  A Szövetség képviselete

20.§ A Szövetség képviseletére az ügyvezető elnök jogosult. Akadályoztatása esetén az alelnök jogosult eljárni, önálló aláírási joggal. Az ÜT esetenként valamelyik ügyvivő tagját is megbízhatja képviselettel.

 

21.§ A Szövetség nevében kötelezettséget – az SzMSz-ben foglalt korlátok között – az Ügyvezető Testület tagjai vállalhatnak. A bankszámla feletti rendelkezéshez az elnök és egy ügyvezető testületi tag aláírása szükséges.

 

X. A Szövetség gazdálkodása

22.§ /1/ A Szövetség saját költségvetése alapján gazdálkodik a mindenkori pénzügyi és számviteli szabályok betartásával.

 

/2/ A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak a II. fejezetben foglalt célokban megfogalmazott tevékenységekre használhatja fel. A Szövetség befektetési tevékenységet nem folytat.

 

/3/ A Szövetség bevételei:

a.) tagszervezetek tagdíjbefizetéseiből és támogatásaiból származó bevételek,

 

b.) jogi és magánszemélyek és más szervezetek felajánlása, hozzájárulása, támogatása,

 

c.) hazai és külföldi pályázatokon, illetve az állami feladatok átvállalásával elnyert összegek,

 

d.) céltámogatásként kapott anyagi támogatások,

 

e.) a Szövetség céljainak, feladatinak megvalósítása érdekében az alapszabályszerű tevékenységet szolgáló egyéb bevételek,

 

f.) adományok, hagyományok,

 

g.) személyi jövedelemadó 1%-os felajánlásai.

 

/4/ A Szövetség kiadásai:

a.) a Szövetség alapszabályszerű feladatellátása keretébe tartozó kiadások, nyújtott támogatások,

 

b.) saját szervezeti keretben ellátott fejlesztési, üzemeltetési, információszolgáltatási, reklám, marketing, internetes honlap üzemeltetési költségek,

 

c.) központi és helyi irodák, saját vagy bérelt ingatlanok  fenntartási költségei, ügyviteli, személyi és dologi kiadások,

 

d.) fejlesztési, üzemeltetési programokkal, rendezvényekkel, akciókkal, érdekképviseleti ill. gazdálkodó tevékenységgel kapcsolatos kiadások,

 

e.) tagokkal, tagszervezetekkel való kapcsolattartás költségei illetve a külföldi szervezetekhez befizetett tagdíjak,

 

f.) a Szövetség működtetésével kapcsolatos egyéb költségek..

 

/5/ A Szövetség tartozásaiért és egyéb kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A tagok a Szövetség tartozásaiért csak a tagdíjukkal felelnek.

 

XI. Vegyes rendelkezések

23.§ A Szövetség köteles közhasznú jogállásának esetleges megszűnésekor esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 

24.§ /1/ A Szövetség megszűnése esetén vagyonát – a hitelezők kielégítése után - az Alapszabályban megfogalmazott közérdekű cél szerinti felhasználásra kell rendelni.

 

/2/ Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az egyesülési törvény, illetve a közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. törvény megfelelő rendelkezései az irányadóak.

 

Ezt a módosított Alapszabályt a Szövetség 2009. augusztus 11-én megtartott megismételt alakuló küldöttgyűlése a  22/2009. sz. határozatával egységes szerkezetben elfogadta.

Mellékletek:
Fájl letöltése (005_alapszabaly.pdf)005_alapszabaly.pdf[ ]2333 kB
Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség

H-9024 Győr, Bartók Béla u.7.

Tel / Fax: +36 96 316 192

eghajlatvedelmiszovetseg@gmail.com

Amennyiben módjában áll, kérjük

támogassa szövetségünk éghajlatvédelmi programjait

adományaival, illetve a személyi

jövedelemadó 1 százalékának

felajánlásával!

Számlaszámunk: 10400511-50515756-89561009

Adószámunk: 18989061-1-08

Keresés

Civil tagszervezetek

 

 

 

  

 

 

  

Tagtelepülések

  

  

  

 

 

Pártoló tagtelepülések